Zsidók Budapesten - Budapesti Negyed 8. (1995. nyár)

ÉLET A KULTÚRÁBAN - MOLNÁR GÁL PÉTER A kaiábriász parti

„Az embermaró Csortosról följegyezték, hogy amikor elnököt kerestek a fasiszta Színészkamara élére, kijelentette: »Csak ketten jöhetnek számításba. A kis Rott, aki nem lehet, mert zsidó és én, aki nem vállalom. « " Rott Sándof Aldor felvétele 193S körül Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára formálódó nagykörutat, mesevárat cifrázott a Ferenciek terére, alatta boltokat befogadó csarnokkal, Párisi udvar néven. A velencei gótika elemeit moreszko ékítményekkel elkeverve megtervezte a Rákóczi út 21. számú díszes épületet, az Oroszi Caprice mulatóját. Pompától fülledt, bársonynyal bélelt, rézkorlátos, aranydíszítésű, luxuskivitelű karavánszeráj. Lépten-nyomon rejtekajtók nyílnak. Csak meglököd a tapétaajtót, a polgárian ésszerű lépcsőházból máris följuthatsz a vasrácsos gangokról nyíló szobákba. A látványosságoktól, italtól fölhevült vendégek könnyen visszavonulhattak hölgyeikkel. Oroszit tönkretette a jövedelem. Belerokkant pazar vállalkozásába. Mulatóját eladni kényszerült. Lett belőle Alhambra. A század végén (1899) megvásárolta az Uránia tudományos társaság. A moreszko mulatóban vetített képes előadásokat tartottak. Helyén ma az Uránia mozi működik. A gyorsan, suttyomban lebonyolított pásztorórák emeleti helyszínein a Színművészeti Főiskola tanórái folynak. A Rostély utcában maradt a Folies vad szellemességeivel. A sikamlós műsorok ugyanis rosszul tűrték a napvilágot. Kerülték éjszaka is a nyilvánosságot. A malacságokban tobzódó varieték megbújtak a mellékutcákban. Túlontúl szemet szúrtak a Rákóczi úton. Jellemző a Terézkörúti Színpad (ma: Játékszín) esete. Vendégeit eredetileg kizárólag a sötét Gyár utca felől fogadta. A Jókai utca - mint akkori neve is mutatja - inkább raktáraknak helyet adó fertály, semmint mulató negyed. 1916-ban a finom komikus, Sziklay Kornél megnyitja a helyiségben irodalmi igényű Érdekes Kabaré-ját. Csak ekkor törnek merész újí-