Zsidók Budapesten - Budapesti Negyed 8. (1995. nyár)

ÉLET A KULTÚRÁBAN - MOLNÁR GÁL PÉTER A kaiábriász parti

maradó űrt személyiségükkel kitölteni, rögtönzésekkel dúsítani. A kurta bohózatokat Thaisz Elek rendőrkapitánynak köszönhetjük. Világos után a cenzúra szigorúan tiltott minden rögtönzést, leírt szövegben ellenőrizhetetlen lengeséget. Thaisz engedélyezte színrevitelüket a sörcsarnokokban és zengerájokban. Előírta azt a szigorú kényszert, hogy minden műsorban lennie kell legalább három-négy magyar nyelvű számnak. Baumann Károly - a Kőműves Sándor papája - volt a legelső magyarul éneklő dalcsarnoki mulattató, kezdeti föllépéseikor Gerő Józseffel „puszta-spielerként" szerepelt borjúszájú ingben, pörge kalpagban, gatyában, de németül dalolva disznóságaikat. Budapest éjszakai mulatságát megmagyarítani a zsidók kezdték. Krúdy tiszteleg Somossy Károly előtt, aki „Budapestet mulatni tanította", s 1874-ben Singer Károly néven varietével ékesítette a Carlé testvérek Rostély utcai mulatóját a Károly kaszárnya félemeletén - atájt, ahol manapság a Merlin elhelyezkedik. Somossy tovább vándorolt. Későbbi működésének máig álló emlékműve a nevezetes bécsi színházépítőkkel, Fellner és Helmerrel terveztetett Fővárosi Orfeum a Nagymező utcában. A varieté nélkül maradt ("ariétestvérek alálicitáltak a szórakoztatásnak. Tánchelyiségüket Amor Terem-rc keresztelték. A nyílt erkölcstelenséget megelégelte a főkapitány, és bezáratta a termet. Oroszi Antal ekkor összetársult Leitner Henrikkel. Átvették a ma Gerlóczy utcának nevezett Rostély utcai termet. Kiírták a Folies Caprice cégért. Alkalmi bohózattal nyitottak. Tartós sikernek bizonyult. 356 estén került színre a kaszárnyában. Ez volt A Folies Caprice műsorfüzete 1890 körül Országos Széchenyi Könyvtár Színháztötténeti Tár „Alkalmi bohózattal nyitottak... 356 estén került színre... Ez volt A kalábriász parti. "