Zsidók Budapesten - Budapesti Negyed 8. (1995. nyár)

NEOLÓGIA ÉS ORTODOXIA - KARÁDY VIKTOR — PALÁSTI MÓNIKA Ecsetvonások a budapesti ortodoxiáról

Az 1911 és 1931 közötti ortodox házasodok és az összes 1937-es zsidó házasodó, valamint felmenőik családnevének etnikai jellege %-ban* ortodox összes 1 9 1 1-19 19 19 2 0-1931 193 7 magyar német „zsidó' ' magyar német „zsidó" magyar német „zsidó" férj 13,8 74,1 5,7/ 10,5 79,6 5,3/ 27,8 60,4 4,7 féleség 4,7 86,9 5,7/ 8,4 78,5 5,3 / 22,9 64,3 2,0 férj apja 6,8 80,0 6,1/ 6,3 83,0 5,5 / ? ? ? férj anyja 5,6 82,5 5,7/ 5,0 83,0 5,6/ 9,1 78,5 5,7 fel. apja 4,7 86,8 5,7/ 7,7 79,6 9,5/ ? ? ? fel. anyja 4,1 81,4 8,1/ 5,2 81,6 7,4/ 6,9 81,5 4,1 lönbség valószínűleg a két felekezeti kultúrkörhöz tartozók eltérő eredettörténetére vezethető vissza. Míg a neológia túlnyomóan a Cseh-, Morva- és Németországból származó zsidóság leszármazottja a 20. századi Magyarországon, akiknél a II. József által elrendelt német családnév-felvételt sokkal radikálisabban hajtották végre, az ortodoxia (mint láttuk) többségében még századunkban is a korábbi keleti országrészekből vagy a keleti országhatáron túlról származott. Ezeknek őseit részben (az oroszok által megszállott Lengyelországból vagy Ukrajnából, Bukovinából és Moldovából, esetleg a Balkánról eredőket) nem is érintette a Habsburg Monarchiában elrendelt, de egyes német államokban is bevezetett név-németesítés. így ezeknek egy nagyobb töredéke tarthatta meg hagyományos törzsi (Kohn, Lévi, stb.) vagy szláv származéknevét (Jakubovics, stb.). Legfontosabb eredményeink azonban a névmagyarosodás mértékére vonatkoznak. Itt a neológia és az ortodoxia közti különbség számottevő, hiszen a megfigyelt összes 1937-es házas két-háromszor gyakrabban viselt magyar nevet, mint a korábbi kor ortodox házasai, sőt még a neológ többségű népesség anyái is mintegy másfélkétszer gyakrabban, mint az ortodox anyák nemzedéke. (Sajnos az apákat adathiány miatt nem tudjuk összehasonlítani.) Tudjuk, ezt az összehasonlítást nem zavarja meg jelentősen a korszakban tovább folyó névmagyarosítási mozgalom, hiszen zsidók névmagyarosítási kérelmét már az 1919 utáni években csak kivételes (elsősorban frontharcosi) érdemekre való hivatkozásra, 18. A százalékok sorok szerintiek. Helyhiány miatt csak a három legfontosabb kategóriát jeleztük. Ezek összegét egy kis volumenű „egyéb" kategória egészíti ki soronként és alnépességenként 100-ra. 19. Ide azokat a (főképp héber) eredetű nevek hordozóit soroltuk, akiknek zsidósága nevükből egyértelműen kitűnik, pl. Baruch, Kohn, Cohen, Kagan, Lévi, Löwi, Blum, Pollák, Jakubovics, Izraelevics stb. Nem kerültek ebbe a kategóriába azok a német nevűek (Pl. Klein, Schwarz, Grosz, Braun, Epstein, Schlossberger, stb.), akiknek nevét egyes régiókban német etnikai eredetűek is hordozzák vagy legalábbis elvileg hordozhat^.