Zsidók Budapesten - Budapesti Negyed 8. (1995. nyár)
NEOLÓGIA ÉS ORTODOXIA - KARÁDY VIKTOR — PALÁSTI MÓNIKA Ecsetvonások a budapesti ortodoxiáról
ségnek) már majdnem a fele (pontosan 44,4%-a) a fővárosban született 4 . A neológoknál szükségszerűen még magasabbnak kellett lenni a helyi eredetűek arányának. Kézenfekvő az a hipotézis, hogy a történelmileg fokozatosan beáramló hagyományos zsidóság egy része a dominánsan reformpárti vagy vallásilag elközömbösülő városi rokonnépcsségben maga is fellazította a hagyományos rítusközösség kötelékeit. A főváros „modernizációs" hatásának főképp csak a vidéki gyökerű első nemzedékbeli bevándorlók egy része állt ellen. Ugyanezt a megfigyelést úgy is meg lehet fogalmazvőle Szemléletesen bizonyítja a budapesti ortodoxia szoros összefonódását a országhatárokon belüli és kívüli hagyományos zsidó népességgel a házasulok születési régióinak és megyéinek listája az onnan származók számarányai szerinti rangsorolásban. A legfontosabb „küldőhelyek" zöme egyértelműen a lengyel-román stettl-kul14. Lásd Budapest Székesfőváros statisztikai évkönyve, 1933, 61. Feltűnő egyébként, hogy ebben a korban a helyben születettek aránya a zsidóságban volt a legmagasabb az összes többi, Budapesten jelentőni, hogy a pesti ortodoxia az állandó vidéki feláramlás nélkül kimerült volna, s túlélését messzemenően a vidéki ortodox tömbökkel való állandó ozmózisszerű kapcsolattartás és friss vidéki elemek rendszeres csatlakozása biztosította. E tekintetben még azt is sejtetik adataink, hogy ez az egyenlőtlen cserekapcsolat az első világháború végéig sokkal intenzívebb volt, míg a világháborúk közötti korszakban valamelyest (s az évek során egyre inkább) meggyengült, nyilván mind a nyugat-, mind a keletmagyarországi ortodoxia jó részének az országhatárokon túlra kerülése folytán. sk% k 1 ,3% ,0% túrában, s ennek keletmagyarországi nyúlványaiban helyezkedett el. Az összes férfinak közel kétötöde (38,1%) a kelet-európai ortodoxiából szakadt ki vagy az 1919 előtti Magyarország északkeleti határai mentén elterülő megyékből származott. Ugyanakkor számottevőnek bizonyult a nyugati típusú ortodoxia jelenléte is a visebben képviselt vallásfelekezet között. Ha a Pest megyében születetteket (5,1 %) a helyben született zsidósággal egybeszámoljuk, a helybéliek aránya ténylegesen eléri a zsidó népesség felét. A budapesti születésűek valamint lakhelyűek %-a az ortodox házasok (1873-1895 és 1911-1931) és a budapesti születésűek %-a az összes zsidó házas (1937) között Bp.-i születési helyűek % Bp.-i lakhelyűé ortodoxok összes ortodoxo 1873- 1911- 1920- 1937 1911- 192 1895* 1919 1931 1919 19; gények között 12,5% 10,1% 17,7% 43,8% 62,5% 61, lyasszonyok között 21,5% 17,2% 27,5% 53,5% 73,0% 70, * Csak a házasuló ortodox kereskedőkre nézve. Prepuk Anikó adatai, id. mű, 91.
