Zsidók Budapesten - Budapesti Negyed 8. (1995. nyár)

ZSIDÓK A KOMMUNIZMUSBAN - MIHANCSIK ZSÓFIA INTERJÚI „Szóval azt mondja, aki zsidó, tartsa magát zsidónak?"

vicc volt, hogy Jézus a katolikus templomban eltűnik a keresztről. Senki sem találja. Elhívják a rabbit, hogy mondja meg, hova lett Jézus. Nem látják, oda van írva, mondja a rabbi: Irataimért Názáretbe Repültem, jézus. Vagy egy másik variációban: Irataim Nincsenek Rendben, Intézkedem. 41-es a vicc. Amikor a zsidóknak bizonyítaniuk kellett, hogy magyar állampolgárok, apám elindult megkeresni a családi iratainkat. Pozsony megyében Szentgyörgy, Modor, Bazin, Nagyszombat, Dunaszerdahely - durván hatszáz évre visszamenőleg meg is találta a hitközségi iratokat. Kiderült, hogy az őseim Nagy Lajos ideje óta abban a körzetben éltek, s csak a nagyapám költözött be a Dunántúlra. Tehát az én családom legalább hatszázötven éve itt élt, ezen a vidéken. Bár velem megszűnik Magyarországon ez a család, mert a fiam Izraelben él. Mikor kiment, és először találkoztam vele Erdélyben, 1987-ben, azt mondta nekem, hogy én nem prolongálom egy generációval a problémáink megoldását. Ezt kaptam a fiamtól. Mit szólt hozzá? Mit szólhattam volna? Én nem mondtam neki, hogy menjen, ő viszont 85-ben dobbantott, és 87-ben már lakása is volt... Egyébként itt nősült, tehát vitte a feleségét is. Maga tudott róla, hogy kint akarnak maradni? A fiam 85 júniusában megnősült polgárilag, júliusban meg zsinagógailag. Hatalmas esküvő volt, a fiam nagyon népszerű volt, meg én is. Vagy kétszáz ember volt ott. Amikor aztán arról volt szó, hogy a menyem nagyanyja Franciaországban van, s oda mennek nászútra, már össze voltak csomagolva, mikor az indulás előtt 36 órával azt mondja nekem a fiam: nézd, apám, az a helyzet, hogy nem jövünk vissza. Ennyi. Megakadályozhattam volna, de egyrészt nem jelentem föl a saját fiamat, másrészt végül is huszonnyolc éves felnőtt férfi volt, azt csinált, amit akart. Lebeszélni sem próbálta meg? Se rá, se le. Ki az isten mer felelősséget vállalni ilyesmiért? Én nem tudom megérteni azokat a szülőket, akik merészelnek beleszólni a gyerekeik életébe. De onnan indultunk, hogy miért ne gondolhatták volna úgy a demokratikus ellenzékben lévő zsidók, hogy ez az ő országuk is, joguk van intézni az ügyeit? Joguk van. De nem ésszerű. Landesmann Gyuri a fütyülős barackkal és a bő gatyával jött, Konrád György meg azzal, hogy engedélyezzék a gyenge kábítószereket: melyik csinált nagyobb kárt, melyik tett rá nagyobb lapát-