Zsidók Budapesten - Budapesti Negyed 8. (1995. nyár)

ZSIDÓK A KOMMUNIZMUSBAN - MIHANCSIK ZSÓFIA INTERJÚI „Szóval azt mondja, aki zsidó, tartsa magát zsidónak?"

három-négyfős beszélgecőcsoportok azokból, akik ismerték egymást - innen -, vagy leültünk mindannyian, ha olyan téma akadt, és hozzászólt, akinek volt mondandója. Ez aztán továbbfejlődött: egyrészt vasárnaponként kirándulni jártunk. Másrészt négy olyan házaspárt tudok, akik itt, ennél az asztalnál ismerkedtek meg egymással, és az ismeretségből házasság lett. Tehát összeházasodtak emberek - kerek tíz évig, 1976-tól 1985 nyaráig tartott ez a heti találkozás itt nálunk -, és voltak, akik már nem tudtak eljönni este, hiszen a gyereket nem lehetett otthagyni: az ő számukra negyedévenként babazsúrt rendeztünk. Széttoltuk a bútorokat, takarókat tettünk le a szoba közepére, és szabadon lehetett ereszteni a lurkókat. Egy sor körülmetélést is tartottak itt. Volt egy olyan pár - a srác a külkereskedelemben dolgozott -, akik nem mertek Budapesten megházasodni: nyolc autóval mentünk le, Landesmann rabbival együtt, egy vidéki város zsinagógájába. Egyébként csak én fotózhattam, másnak nem engedtem meg, hogy fényképezzen. Jártak itt többen, akik fotózni akartak, de nem engedtem. És én is csak diára fotóztam: az kicsi. Maga megértéssel viseltetett a titkolt esküvő iránt? Nem várta volna el, hogy nyíltan vállalják? Nem vagyok hülye! Ha valaki a külkereskedelemben dolgozik, nem várhattam el tőle akkoriban, hogy közhírré tegye, rabbinál esküszik. Nálam nem esett szó politikáról. Sőt kimondottan apolitikusak voltunk. Mikor valaki egyszer egy Duna-körös jelvénnyel jelent meg, nagyon lehordtam. Megmondtam neki: leveszed vagy nem jössz be. Itt nem politizálunk. Még Dunakör-szinten sem politizálunk. Még beszélgetni sem lehetett politikáról? Általában nem engedtem, hogy a magyar politika szóba kerüljön. Két okból: tudtam, hogy előbb-utóbb lesz beépített ember. Volt is. Másrészt az volt az elvem, hogy mi itt péntek este zsidók vagyunk. A magyar népben körülbelül fél-egy százalékban vannak a zsidók, és az volt a véleményem - ma is az -, hogy nem a fél- vagy egyszázaléknyi zsidó származású magyar honpolgárnak kell megmondania, hogy a tízmillió nem zsidó származású honpolgár mit csináljon. Következésképpen én a zsidó pártelvtársaknál csak a zsidó ellenzékieket rühelltem jobban. Ma is így vagyok vele. Kiket ért zsidó ellenzékieken? Azokat, akik annak idején a demokratikus ellenzék zsidó résztvevői voltak.