Zsidók Budapesten - Budapesti Negyed 8. (1995. nyár)

AZ ASSZIMILÁCIÓ KORA - BÁCSKAI VERA A pesti zsidóság a 19. század első felében

jelentős befolyást gyakoroljon az ország vagy a város kereskedelmére. A húsz évnél tovább fennállott 113 nagykereskedés fele a hagyományos, óvatos, főleg a vidéki kereskedők áruellátására korlátozódó nagykereskedelmi rutin tevékenységet folytatta. Mintegy 56 cégtulajdonos tekinthető tőkeereje, újító tevékenysége a hiteléletbe való bekapcsolódása és/vagy a reformkori ipari, bank- és vasútépítési vállalkozásokban játszott szerepe alapján vállalkozónak. Ezeknek az új típusú kereskedő-bankároknak valamivel több mint a fele - 33 cég feje - zsidó vallású vagy származású volt, részarányuk tehát valamivel alacsonyabb volt, mint az összes, illetve a hosszú életű cégek körében. Elgondolkoztató az is, hogy a húsz évnél hosszabb ideig folyamatosan tevékenykedő zsidó cégtulajdonosoknak csak 42%-a tartozott a vállalkozó típusú kereskedők csoportjába, míg a görög-keletiek mindegyike, a protestánsoknak pedig 80%-a volt közéjük sorolható. A zsidó nagykereskedőknek tehát csak kis csoportja tartozott a kereskedelem és hitelélet modernizációjának úttörői közé, és annak ellenére, hogy a korszak legjelentősebb vállalkozói, Ullmann Mór, Wodianer Sámuel és Mór az ő körükből kerültek ki, szerepük a század első felében korántsem volt olyan domináns, mint a későbbi évtizedekben, amikor a gazdasági vezető pozíciókat egy személyi összetételében új, a tőkés gazdaság követelményeihez jobban alkalmazkodó, többnyire újonnan bevándorolt csoport vette át.