Zsidók Budapesten - Budapesti Negyed 8. (1995. nyár)

VÉSZKORSZAK - EMBER MÁRIA Wallenberg elrablása

ber 17-én este adta át). E jegyzékben azt követelik a nyilas kormánytól, hogy „vonja vissza a zsidók (értsd: a budapesti és a munkaszolgálatos magyar zsidók - E. M.) deportálására vonatkozó határozatot és függessze fel a már folyamatban lévő intézkedéseket" oly módon, hogy „azok a szerencsétlenek, akiket házi tűzhelyeik mellől eltávolítottak, oda a legrövidebb időn belül visszatérhessenek". Ebben a memorandumban valósággal zsaroló hangnemben figyelmeztetik a nyilas kormányt a szövetséges hatalmaknak a háború végeztével várható megtorló intézkedéseire. Ugyancsak aláírta Feller-valamint a pápai nuncius, a svéd követ, továbbá Pongrácz gróf, ideiglenes portugál ügyvivő és Jorge Perlasca, az ál-spanyol ideiglenes ügyvivő; szerencsére ez utóbbiról a nyilasok nem tudták, hogy mindenféle felhatalmazás nélkül tevékenykedik - a semleges országok követeinek december 23-i, még élesebb hangú jegyzékét. December 26-án - Lévai Jenő értesülései szerint - a Szabadság tér 12. szám alatti, akkor svájci követségi épületben (valójában az Amerikai Egyesült Államok követsége, amelyből a hadiállapot miatt az amerikai diplomaták távoztak, a svájciaknak pedig épp e hadiállapot következtében jelentős arányú idegen érdek képviseletét kellett átvállalniuk, és ezért igénybe vették a házat), megbeszélést tartottak „gyertyafény mellett" a Pesten tartózkodó diplomaták. A svájci követség részéről Harald Feller volt jelen, és állítólag ezen a tárgyaláson nyíltan beszéltek arról Wallenberggel, hogy ők ketten „igyekeznek majd valahogyan átjutni az oroszokhoz, azokat informálni a főváros lakosságának szörnyű Sárgacsillagos ház a Nagydiófa utcában 1944 őszén Magvat Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára „Wallenbergvalóban hátizsákkal érkezett Budapestre..."