Zsidók Budapesten - Budapesti Negyed 8. (1995. nyár)

KÉT HÁBORÚ KÖZÖTT - KOVÁCS M. MÁRIA A numerus clausus és az orvosi antiszemitizmus a húszas években

viselje." Ritoók szerint az orvosi kar feladata az volt, hogy megszüntesse azt a káros faji keveredést, amelyet Magyarországon elsősorban a zsidók asszimilációja hozott létre: „Ma úgy állunk, hogy egy magyar nyelvű, de fajilag idegen felülrétegződés van keletkezőben a magyarság fölött, egy különben ismert történelmi formája a fajok átalakulásának és hódításának." S minthogy a „faji beolvasztásnál a nehézség nemcsak a nyelvi különbözőségben van, hanem az ellentétes faji jellegben is, minden nemzetnek önmaga iránt való kötelessége, hogy a ránézve fajilag káros elemeket eliminálja s ezért a jelzett felülrétegződéssel szemben való védekezés faji kötelességünk"

48 A fajvédelem ritoóki eszméit pedig csak egy olyan orvosi kar képviselhette, amely mindenekelőtt saját sorain belül végzi el a faji tisztogatást, mert különben vajon „remélhető-e, hogy a fajmagyarság vezetése alatt maradjon ez az ország, ha orvosai 2/3-ában, egyetemi intézeteink orvosi segédszemélyzete 80%ban, budapesti kórházainké 90-95%-ban zsidó?"

49 A kérdésre a MONE programja adott választ: az egyesületnek az a feladata, hogy az orvos politikai eszközökkel akadályozza meg „egy magyar nyelvű, de fajilag idegen felülrétegződés keletkezését a magyarság fölött". 0 A MONE fajvédő eszméi az orvosi karban gyorsan terjedtek. A húszas évek elején ez a radikalizmus jól illett a kormányszintű antiszemitizmushoz éppúgy, mint az orvosi kar nem-zsidó részének közvet46. „A Magyar Orvosok Nemzeti Egyesülete (MONE) megalakulása 1919-ben", MONE, 1939. augusztus 1,140. old. 47. U.o. 141. old. len érdekeihez. Az egyesület az „orvosrendi tisztogatás" feladatát komolyan vette: a MONE-hez csatlakozó orvosokat már az egyesületbe való belépéskor „nemzeti szempontból" megvizsgálták, majd pedig adataikat egy olyan „nyilvántartó rendszerbe" fektették fel, amelyet azután a minisztériumok, kórházak és klinikák, valamint az önkormányzatok felhasználtak az orvosi állások betöltésénél. Ám néhány év múltán a MONE kezdeti dinamizmusa számos okból veszített erejéből. Először is a numerus clausus bevezetése után szinte azonnal kiderült, hogy a szigorú diszkriminációnak a keresztény orvosok szempontjából is komoly hátulütője van: az egyetemeken most már szinte csak nem-zsidó orvosok végeztek, úgyhogy az idősebb korosztályok pozícióit veszélyeztető fiatalabb generációval szemben a fajvédelem eszméi használhatatlanok voltak. Másodszor, a konszolidáció sikeréveiben a politikai enyhülés útját egyengető bethleni vezetés számára a MONE fajvédő fanatizmusa mindinkább irritáció forrásává vált. Nyílt titok volt, hogy Bethlen kultuszminisztere, Klebelsberg Kunó már azt fontolgatta, hogyan távolítsa el Bársony Jánost az otvoskar éléről, bár ezt végül 1926-ban Bársony halála szükségtelenné tette. A MONE vezetői mindazonáltal felfogták, hogy az orvosi szakmán belül kivívott helyüket a jövőben csak úgy őrizhetik meg, ha egyesületük valódi érdekvédelmi szervezetté alakul át, olyan szervezetté, amely az antiszemitizmuson túl is képes az orvosi 48. U.o. 142. old. 49. U.o. 142. old. 50. U.o. 141. old.