Zsidók Budapesten - Budapesti Negyed 8. (1995. nyár)

KÉT HÁBORÚ KÖZÖTT - KOVÁCS M. MÁRIA A numerus clausus és az orvosi antiszemitizmus a húszas években

felsőoktatásból." Az 1920 -as törvényben előírt zsidó kvótát az egyetemek és a főis­kolák a felvételeknél hosszú távon általá­ban betartották, még ha a zsidó diákok ará­nya nem is süllyedt a törvény által megálla­pított 6 százalék alá, hanem inkább 8-10 százalék között stabilizálódott. Amit azon­ban a numerus clausus törvény nem ért el ­mert önmagában nem is érhetett el -, az a felnőtt, már diplomával már rendelkező zsidó szakértelmiségiek számának hason­lóan radikális csökkentése volt. Az antisze­mita politikai erők szempontjából tehát a numerus clausus legfőbb gyengéje az volt, hogy az egyetemi hallgatók felvételénél al­kalmazott zsidó kvóta az értelmiségi fog­lalkozások tényleges összetételére csak fo­kozatosan, lassanként gyakorolt hatást. A kvótarendszer kudarca az ügyvédi szakmában volt a legfeltűnőbb. Igaz, az egész korszakra nézve a hivatalos statiszti­kákban mutatkozott némi visszaesés a zsi­dók arányában. A zsidók aránya a gyakorló ügyvédek között az 1920 és 1939 között 51 százalékról 39,5 százalékra csökkent. Csakhogy a visszaesés nagy része inkább látszólagos volt, mint valóságos: 1939-re az ügyvédi kamara „nem-zsidó" tagjainak csaknem egyötöde, 18,5 százaléka valójá­ban zsidónak született, és önmaga tért át valamely keresztény felekezetre, vagy ki­keresztelkedett zsidók fia volt. 34 Ebben a foglalkozásban tehát a korszak végén a zsi­dók, illetve a zsidó családból származók aránya még mindig 58 százalék volt 33. A törvény alapján az egyetemek 1920-ban ezernél is több felső­éves zsidó hallgatótól tagadták meg tanulmányaik folytatását. 34. Az Ügyvéd, 1938 szeptember, 148. old.; MÜNE Évkönyvek, 1941 .Az adatok a kamarába begyűjtött anyakönyvi kivonatok alapján kerültek a MÜNE és a kamara kimutatásaiba, tehát nem a KSH statisz­gosan, Budapesten pedig a 60 százalékot is meghaladta. A zsidók aránya az egyetemi és főiskolai hallgatók között 1920 10,4 1921 11,6 1922 11,2 1923 10,4 1924 9,5 1925 8,9 1926 8,2 1927 8,0 1928 8,4 1929 9,0 1930 10,0 1931 11,9 1932 12,0 1933 11,1 1934 9,7 1935 8,3 (Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv, 1920-1935.) A mérnökök között 1920 és 1938 között körülbelül a szakma egyharmadáról az egy­hatodára, az orvosok között 1920 és 1940 között 46 százalékró|_31 százalékra csök­kent a zsidók aránya. A változás nagyobb része a húszas évek során ment végbe, ami­kor a részint a háború utáni megnöveke­dett diáklécszám, részint a menekültek be­tikai felméréseiből valók. Kutatásaim során az anyakönyvek felhasz­nálásával alkalmam volt ellenőrizni a MÜNE adatainak megbízható­ságát. 35. Zahumenszky Elemér, „Tallózás az Országos Orvosi Kamara 1940. évi évkönyvében", MOHÉ, 1941. március 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom