A modern metropolisz - Budapesti Negyed 6-7. (1994. tél – 1995. tavasz)
PROBLÉMÁK ÉS LEHETŐSÉGEK A SZÁZADELŐN - PETER JELAVICH A berlini kabaré mint a metropolisz-lét montázsa
Berlin központi sugárútjának mozgalmasságát megörökítendő már 1896-ban készült egy film „Elet az Unter den Lindenen" címmel. Ám ennél is jelentősebb az a tény, hogy a mozgófilm műfaja, mely voltaképp nem egyéb, mint rövid, egymáshoz illesztett felvételek sora, korszakos lehetőségeket nyitott meg a látványelemek tet13 szőleges egymás mellé rendelésében. Természetesen továbbra is jónéhány regény, dráma, festmény és film akadt, amely az önálló művészi tartalom elvét s a hagyományos „lineáris" ábrázolásmódot követte. Ám e művészeti ágak megújítói javarészt maguk is a nagyvárosi miliő gyermekei - mindinkább elvetették a megelőző korszakok vizuális, dramaturgiai avagy narratív konvencióit. Mindezek helyett egy újfajta, parataktikus nyelvezetet alkottak meg, amelyben a divergens elemek jól megfértek egymással anélkül, hogy kapcsolatrendjüket bármi logikus egység vagy következetesség jellemezte volna. A montázs-elvet hovatovább a nagyvárosi lét adekvát megfelelőjének tekintették, s a minden összefüggést nélkülöző egymásmellettiség konkrét és érzékletes formákon keresztül ezt az elvet volt hivatott megtestesíteni. A kabaré műfaja is ezen alapult. Csakhogy más művészi formaújításokkal szemben a kabaré közvetlenül egy nagyvárosi szórakoztató műfajból, a show-varietéből nőtt ki, mely ténylegesen jóval korábban megtestesítette a fenti elveket, mintsem azokat az írók, művészek, 13. A kollázs és montázs különféle művészeti ágakban betöltött jelentőségéről Id. a Denis Bablet szerkesztette tanulmánygyűjteményt: Collage et montage au théâtre et dans les autres art durant les années vingt (Lausanne, 1978) valamint a Katherine Hoffmann szerkesztésékritikusok és társalomtudósok megfogalmazták volna. A „varieté" - miként az író, Ludwig Rubiner jellemezte: „e teljességgel ösztönös, minden teóriát nélkülöző műfaj" - ekként tehát előkészítője volt azon művészi forradalomnak, amelyből a sajátos német kabaré is megszületett. 14 A show-varieté és a nietzschei vitalitás Georg Simmel szerint a metropolisz olyan közeg, amely folytonos kihívást jelent az emberi szubjektivitással szemben, s ezáltal a város és lakói lelkülete között egyfajta sajátos dinamizmus jön létre, amely szüntelenül rombolja és újraformálja mindkettőt. A népszerű szórakozási formák akarva-akaratlan csak még tovább bonyolítják e kölcsönhatást. Jóllehet maga Simmel - számos későbbi társadalomfilozófussal: Siegfried Kracauerrel, Ernst Blochhal vagy Walter Benjáminnal szemben, akikre komoly hatást gyakorolt - sohasem foglalkozott közvetlen módon a kabaré vagy a revü műfajával, mindazonáltal a modern életformára s a populáris kultúrára vonatkozó számos megállapítása érdemi módon egészítheti ki a későbbi vitákat. E viták középpontjában pedig éppen a show-varieté állt. A berlini kabaré legfőképp a „vaudeville" és a „show-varieté" („Variétés" avagy „Spezialitäten - Theater") növekvő népszerűségének köszönhette létét a Német Bibén megjelent Collage: Critical Views (Ann Arbor, 1989) című válogatóst. 14. Ludwig Rubiner: „Variété und Kultur", Oos Leben: Illustrierte Wochenschrift (1906),l.köt. 889.0.
