A modern metropolisz - Budapesti Negyed 6-7. (1994. tél – 1995. tavasz)

PROBLÉMÁK ÉS LEHETŐSÉGEK A SZÁZADELŐN - PAUL BOYER Az amerikai nagyvárosok erkölcsrendészeti reformjainak két arca

légkörébe is, s így sokuk életében csodála­tos változásokat idéznének elő". 16 (Akik még emlékeztek az 1830-as években a vá­rosi vasárnapi iskolák létrehozása érdeké­ben előhozott érvekre, azokat Flower 1893-as javaslatainak olvastán igen erősen megcsaphatta a déjà vu érzete!) Az 1890-es években a környezetelvű re­form egyik legmeggyőzőbb, leghatásosabb bajnoka volt Josiah Quincy, Boston polgár­mestere 1895 és 1899 között. Quincy szen­tül hitte, hogy a város feladata „elősegíteni a város valamennyi polgárának kulturáló­dását a szó legteljesebb értelmében"; en­nek jegyében határozottan állította, hogy a város szegényebb negyedeiben az ő pol­gármestersége alatt létrehozott játszóte­rek, közfürdők, uszodák, az általa kezde­ményezett ingyenes hangversenyek hat­hatós eszközök „a tömegek társas és erköl­csi fejlődésének" elősegítésére. Állításá­nak igazolásául Quincy arra hivatkozott, hogy a nyilvános uszodákba és tornater­mekbe járó fiatalok bizonyíthatóan „ke­vésbé hajlamosak rossz útra térni", a városi fürdők közelében lévő területeken „csök­kent a fiatalkori bűnözés", a város pénzén rendezett hangversenyeken pedig, ame­lyek nem egyszer akár tízezer fős közönség előtt hangzottak el, nagyon kevés rendőr is „teljesen elég volt ahhoz, hogy rendet tud­jon tartani". 17 16. Benjamin 0. Flower: „Union for Practical Progress" in: Arena 8. sz. (1893 június) 86,87. 17. Josiah Quincy: ^Municipal Progress in Boston" in: Independents!. sz. (1900. február 15.) 426; uő.: The Development of American Cities" in: Arena 17. sz. (1897 március) 536; Geoffrey Blodgett: Ihe Gentle Reformers: Massachusetts Democrats in the Cleveland ha (Cambridge, Mass. Harvard University Press 1966) 9. fej. „Mayor Quincy's Boston", különösen 249-253. A nagyvárosi környezetjavításnak kevés területét lehetne említeni, amely elkerül­te volna e késő-aranykori reformerek fi­gyelmét, miközben az erkölcsi kényszerí­tés mumusa is mindig ott derengett a lát­határon. Mint azt ifj. George E. Waring (Strong polgármester reformszellemű irá­nyítása idején New York várostakarítási fő­biztosa) állította, még a szemétszállítás ja­vítása is arra vezet, hogy a város szebbé válik, ez pedig erősíti a városlakók ragasz­kodását városukhoz, elősegíti a közérdek­nek a magánérdek elé helyezését, és végső soron a város életének egész erkölcsi szín­vonalát magasabbra emeli. Azok a sze­génysorsú gyermekek, akik beállnak vala­melyik „ifjúsági utcatisztító egyletbe", Waring szerint „könnyebben válnak majd olyan, városukat szerető, egészséges, be­csületes polgárokká, amilyeneket a kor megkövetel". Mindezen törekvések és kijelentések mögöttes értelmét talán Ben­jamin Flower foglalta össze a legjobban: az átalakított nagyvárosi környezet új, örven­detes jelentőséget adna" azon tömegek életének, akik „oly sokáig meg voltak fosztva minden örömtől, derűtől és vigasz­19 tálastól". Egészen bizonyos, hogy erköl­csi értelemben - átalakult életek és föle­melt lelkek formájában - az effajta átala­kulás nagyszerű gyümölcsöket hozna! 18. George E. Waring, Jr.: Street Cleaning and the Disposal of a City's Waste: Methods and Results and the Effect upon Public Health, Public Morals, and Municipal Prosperity (New York 1897) 186. Vö.: Martin V. Melosi: „»0ut of Sight, Out of Mind« The Environment and Disposal of Municipal Refuse, 1860-1920" in: Historian 35. sz. (1973 augusztus) 621-640, különösen 626,632,639. 19. Flower: Inferno 47.

Next

/
Oldalképek
Tartalom