A modern metropolisz - Budapesti Negyed 6-7. (1994. tél – 1995. tavasz)

PROBLÉMÁK ÉS LEHETŐSÉGEK A SZÁZADELŐN - BRIAN LADD Polgári öntudat, önkormányzati vállalkozás és a városi viszonyok Németországban

szépség és egészség iránti igényeink is teljesülhessenek, s amely, mint hisszük, még a jelen mostoha viszonyai közepette is képes leend e téren komoly eredményeket elérni." Az elvi és „módszertani" kritikát csupán a legvégére hagyják: „Ámde a megváltást hozó végső megoldás csakis alulról jöhet, minthogy egyes-egyedül a szervezett tömegek elszánt küzdelme vezethet egy új és valódi kultúra megteremtéséhez!"

26 Ezen önkormányzati törekvéseket pedig legfőképp azon hivatásos alkalmazottak ösztönözték, akik politikai szimpátiájuk szerint ugyan jórészt liberális érzületűek voltak, ám dédelgetett szakmai terveik sikere érdekében kínosan ügyeltek arra, hogy pártatlanságuk látszatát megőrizzék. Ok adták az urbánus problémák adminisztratív ügyintézőinek derékhadát, sőt esetenként kezdeményező frontharcosait. A bürokratikus önérdek ily módon további lendületet biztosított a várostervezői programok megvalósulásához, bármi is lett légyen azok tényleges formája. Az ehelyütt vizsgált kezdeményezések ugyanis, noha egykor szociális programként voltak meghirdetve, jóval túlmentek a jóléti, szociális intézkedések körén, s voltaképp a gazdaságba történő adminisztratív beavatkozás újabb formáját jelentették. Karitatív és rcpresszív intézkedéseket, gazdasági hatékonyságnövelő avagy tudatos társadalomtervező szándékokat egyaránt felfedezhetünk közöttük. Ez pedig kétszeresen is megnehezíti, hogy általános ítéletet for26. Rheinische Zeitung, 1910. aug. 22. A villamosokról mint a decentralizálás eszközeiről Id.: Rheinische Zeitung, 1904. okt. 1. és „Sozialdemokratie und Stadtverwaltung in Frankfurt am Main" ( 1906) - 34. máljunk a különféle várostervező programokért síkraszálló reformerek tényleges indítékairól. Hisz reformjavaslataiknak nem csupán személyes késztetései, ám egyszersmind végcéljai is merőben eltérőek lehettek. A várostervezés széles köréből e reformerek egyidejűleg többféle célkitűzést is magukénak vallhatták: a közerkölcsök jobbátételét, a közösségi összetartás erősítését, a közrend és közbiztonság megszilárdítását (beleértve akár a munkásosztály pacifikálását is), vagy éppen egy hatékonyabb városgazdálkodás megteremtését. Mindezen célok nem különíthetőek el tisztán egymástól, mint ahogy maradéktalanul nem is férnek össze. Mind a kortárs megfigyelők, mind a történészek előszeretettel próbáltak a reformerek aránylag szűk csoportja mögött valamely konkrét (vagy akár konspirativ) érdekközösséget felfedezni. Az egyik efféle meglehetősen szókimondó „leleplezésnek" a vilhelmiánus szociáldemokraták s a korabeli háztulajdonosok adtak hangot mondván, hogy a városok folytonos növekedésének jelszava csupán a helyi kereskedő elit anyagi érdekeit hivatott elleplezni. Nyilvánvaló, hogy a befolyásos bankárok és kereskedők nem támogattak olyan intézkedéseket, amelyeket üzletileg hátrányosnak véltek - csakhogy mind a kortárs bírálók, mind magunk hajlamosak vagyunk náluk jóval élesebb különbséget tenni a között, ami az üzlet (s ne feledjük, ezek az emberek egyidejűleg számos különféle vállalkozásban voltak érdekeltek!) o. A zónákkal kapcsolatban Id.: Rheinische Zeitung, 1912. márc. 21. és 1913. máj. 7. A közigazgatási annektálásról Id.: Kommunale Praxis, 8. évf. (1908) 58-59., 344., 694. o.