A modern metropolisz - Budapesti Negyed 6-7. (1994. tél – 1995. tavasz)

PROBLÉMÁK ÉS LEHETŐSÉGEK A SZÁZADELŐN - BRIAN LADD Polgári öntudat, önkormányzati vállalkozás és a városi viszonyok Németországban

lajdon jelképét, erősségét látta volna megtestesülni. És lehet egyben elégséges magyarázat arra is, hogy a birodalmi Németországban ekkoriban miért ismeretlen az a politikai lelkesültség, amellyel az angol liberálisok az „urbánus haladást" zászlaikra tűzték.

11 Igaz, Bismarck birodalmában is a liberálisok voltak azok, akiket a városok ügyével leginkább azonosítani lehetett. A század derekán még német földön is akadtak, akik a városokat a szabadság és a haladás bástyáiként magasztalván brit elvbarátaik érveit visszhangzottak, ám ezek a hangok 1870 után elnémultak, és valójában Treitschke volt az utolsó, aki még így 12 érzett s így beszélt. A városok pozitív politikai jelentőségét ugyanis mindinkább kikezdte szemükben a szociáldemokraták és más pártok növekvő népszerűsége, mely hamarosan megfosztotta őket a Reichstagbeli nagyvárosi képviselőhelyektől. Az Elbától keletre viszont - a reform-liberalizmust a szocializmussal összemosó - agrárius körök vehemens gyalázkodásai továbbra is a város melletti kiállásra ösztönöztek mondván, hogy az a „szabadgondolkodás menedéke s a reakcióval szem10. Rudolf Finkelnburg: „Über den hygienischen Gegensatz von Stadt und Land, insbesondere in der Rheinprovinz", Zentralblatt für allgemeine Gesundheitspflege 1. évf. (1882) 4-15. és 43-54. o. Walter Kruse: Über den Einfluss des Städtischen Lebens auf die Volksgesundheit", Zentralblatt für allgemeine Gesundheitspflege 17. évf. (1898) 312-334. és 377-420. o. - Wilhelm Gemünd: „Hygienische Betrachtungen über offene und geschlossene Bauweise, über Kleinhaus und Mietskaserne", DVföG 38. évf (1906) 384. o. Meydenbauer: „Die Stadt Düsseldorf" 98. o., (Kölner Tageblatt, 1903. okt. 27.) - F. Schrakamp: „Gesundheit-wesen", in.: Theodor Weyl: Die Assanierung von Düsseldorf, (Leipzig 1908, Engelmann 85. o.) - Düsseldorfer Bau-Zeitung, 1907. június 22. - Bleker: „Die Stadt" (130-132. o.) - Hansen és Ammon elméleteinek közvetlen cáfolataként Id.: Robert René Kuczynski: „Der Zug nach der Stadt" beni ellenállás gyülhelye". A reformerők szemében a nagyvárosi tömeg sokkal inkább a demokrácia réme, semmint „reménye" volt - amint azt Frederic C. Howe, az amerikai progresszió egyik vezére ekkoriban büszkén hirdette.

14 Ennek eredményeként alakult ki az a felemás polgári öntudat, amely miközben a nagyváros bizonyos aspektusait kiemelte, másokat kizárni igyekezett látóteréből. Önmagában ez az egyoldalúság talán még nem is oly szembeszökő, ám az a makacs célzatosság, amely tettenérhető benne, nevezetesen a munkásosztály túlnyomó többségének mint a városi élet integráns elemének szándékolt figyelmen kívül hagyása, már mindenestől átszínezte és eltorzította a reformerek gondolkodását. Kivételt képezett e tekintetben Hugo Preuss elképzelése, aki a német politikai élet „urbanizálását" tűzte ki célul, azaz az állami intézmények fokozatos meghódítását mindazon demokratikus erők által, melyek a városokban és az ország fejlettebb, nyugati felében létrejöttek. Ez egyszersmind a „Selbstverwaltung" jövőbe mutató értelmezéseként is felfogható, mely mintegy hídként kötötte (Stuttgart, 1897, Cotta) továbbá Adna Ferrin Weber: „The Growth of Cities in the Nineteenth Century" (1899, reprintben: Ithaca, Cornell University Press, 1963 - 368-409. o) valamint Lees: Cities (191-194. o.) A hasonló angol fejlődésről Id. Anthony Sutcliffe: „In Search of the Urban Variable" in.: „The Pursuit of Urban History" (Szerk.: Derek Fraser és Anthony Sutcliffe, London 1983, Edward Arnold-241-242.0.) 11. Ld.: Briggs: „Victorian Cities" (67-71. o.) 12. Lees: Cities... (88-89.0.) 13. Idézet Stoffers, a Düsseldorfer Zeitung szerkesztőjének egyik beszédéből, in.: „Beilage der Düsseldorfer Zeitung" - 1904. dec. 9. 14. Howe maga is írt egy könyvet „The City: The Hope of Democracy" címmel. (New York 1906, Scribner's)