A város alatt - Budapesti Negyed 5. (1994. ősz)

BETEMETVE - PÓCZY KLÁRA Híradások a „földalatti városról"

lik az ó-budai régiségek a királyi családot, abból is kitűnik, hogy tudtunkra ez már a harmadik látogatás a római főváros terüle­tén... Tavai ápril hóban O Felsége jelen volt VETIJRIA kősírja kiásásánál; május 8­án pedig a koronaherceg rándult ki a koro­na-városba, hogy ottan őskori történelem tanulása alkalmával tapasztalatilag megis­merkedhessek a régi város maradványai­val." A következő látnivalókat mutatták be neki: Újlak egyik házában, Hoffman Lipót molnármesternél az 1814 körül kiásott fel­iratos szarkofágot, majd a Victoria tégla­gyár területén éppen feltárás közben látha­tó középkori templomot és római temetőt. „Tájékoztatásul Zsigmondy Gusztáv kir. mérnök által készült térkép mutattatott, hogy a régi alsó-pannoniai főváros fekvé­séről és kiterjedéséről magának kellő fo­galmat szerezhessen." Az idő rövidsége miatt elmaradt a „felette érdekes" vízve­zeték, „a rekkenő meleg és a pince alakú hypocaustum fagyasztó légmérséklete mi­att" pedig a Flórián téren a thermae ma­iores vizsgálata, azonban „a hajógyár szige­ten a hírneves római fürdőhely minden melléklettől mentesen és egészen kitisz­títva érdekes tanulmányul szolgált. A fürdő medenczében a szükséges rajzokat magya­rázá Zsigmondy, ki ezeket fölfedezésük al­kalmával pontosan fölvevé, bemutattatott a nagy fürdő fűtőhelyének mintája, mely az egyetemi régiségtárban őriztetik, figyel­messé tétetett a főherczeg arra, hogy a szi­get hajdan a szemközt fekvő zsidó temető­vel, melyben szintén fürdők nyomai talál­tatnak, volt összekötve, mint a kikotort szobrokból, faragványokból stb. kitűnik; fölötte nagy érdekkel szemléié az üres tég­lákból készült fal szerkezetét, a római hal­gerinczféle falrakás és az itt-ott mutatkozó rakmű (mozaik) maradványait." (Römer 1869) Az idézet nemcsak a bemutatott em­lékekről ad tájékoztatást, hanem Rómer buzgalmáról is, aki minden alkalmat meg­ragadott, hogy a műemlékek becsét tuda­tosítsa a főhercegben, az Akadémiában és az olvasókban. Fáradozása az ókori örökség érdekében nem maradt hatástalanul, Ró­mer ezzel az úttörő munkával elérte, hogy 1875-ben próbaásatásokat tartsanak a „Papföldön." „A próbaásatásokat megvizsgáltuk és mondhatjuk, hogy a főherczegnek némi­leg igaza volt, mindőn azt állítá: íme itt a magyar Pompeji! Igaz, de mi nem vagyunk ám olaszok, hogy ilyen helynek becsét méltányolni tudnók. Evek hosszú során át tétlenül néztük és nézzük, mint tűnnek el a vízvezetés pillérei, évek óta járunk a ró­mai téglákból, terra sigillata darabokból, festett fal- és gyönyörű stucco diszítmény­részekből készült szentendrei ország­úton... Most új alkalom nyílik a római nagysze­rű telepnek egy részét tudományilag fel­tárnunk és az utókornak átadnunk. Ezen munkával be fogjuk Európa többi népei­nek mutatni, hogy e tekintetben is sorába akarunk lépni. Az eddigi ásások csak a rab­lási turkálások közé tartoztak, csak a felü­letből kiálló kövek és téglák nyerését vet­ték czélba." (Rómer 1875) A bizottság jelentése nyomán a főváros ásatások megindítását látta indokoltnak, ehhez a Minisztérium is biztosított anyagi támogatást és a munka 1880 szeptemberé­ben megkezdődött a Csigadombon. A ku­tatások irányításához a pesti egyetem pro­fesszorát, Torma Károlyt nyerték meg. O

Next

/
Oldalképek
Tartalom