A város alatt - Budapesti Negyed 5. (1994. ősz)

BETEMETVE - PÓCZY KLÁRA Híradások a „földalatti városról"

lik az ó-budai régiségek a királyi családot, abból is kitűnik, hogy tudtunkra ez már a harmadik látogatás a római főváros területén... Tavai ápril hóban O Felsége jelen volt VETIJRIA kősírja kiásásánál; május 8án pedig a koronaherceg rándult ki a korona-városba, hogy ottan őskori történelem tanulása alkalmával tapasztalatilag megismerkedhessek a régi város maradványaival." A következő látnivalókat mutatták be neki: Újlak egyik házában, Hoffman Lipót molnármesternél az 1814 körül kiásott feliratos szarkofágot, majd a Victoria téglagyár területén éppen feltárás közben látható középkori templomot és római temetőt. „Tájékoztatásul Zsigmondy Gusztáv kir. mérnök által készült térkép mutattatott, hogy a régi alsó-pannoniai főváros fekvéséről és kiterjedéséről magának kellő fogalmat szerezhessen." Az idő rövidsége miatt elmaradt a „felette érdekes" vízvezeték, „a rekkenő meleg és a pince alakú hypocaustum fagyasztó légmérséklete miatt" pedig a Flórián téren a thermae maiores vizsgálata, azonban „a hajógyár szigeten a hírneves római fürdőhely minden melléklettől mentesen és egészen kitisztítva érdekes tanulmányul szolgált. A fürdő medenczében a szükséges rajzokat magyarázá Zsigmondy, ki ezeket fölfedezésük alkalmával pontosan fölvevé, bemutattatott a nagy fürdő fűtőhelyének mintája, mely az egyetemi régiségtárban őriztetik, figyelmessé tétetett a főherczeg arra, hogy a sziget hajdan a szemközt fekvő zsidó temetővel, melyben szintén fürdők nyomai találtatnak, volt összekötve, mint a kikotort szobrokból, faragványokból stb. kitűnik; fölötte nagy érdekkel szemléié az üres téglákból készült fal szerkezetét, a római halgerinczféle falrakás és az itt-ott mutatkozó rakmű (mozaik) maradványait." (Römer 1869) Az idézet nemcsak a bemutatott emlékekről ad tájékoztatást, hanem Rómer buzgalmáról is, aki minden alkalmat megragadott, hogy a műemlékek becsét tudatosítsa a főhercegben, az Akadémiában és az olvasókban. Fáradozása az ókori örökség érdekében nem maradt hatástalanul, Rómer ezzel az úttörő munkával elérte, hogy 1875-ben próbaásatásokat tartsanak a „Papföldön." „A próbaásatásokat megvizsgáltuk és mondhatjuk, hogy a főherczegnek némileg igaza volt, mindőn azt állítá: íme itt a magyar Pompeji! Igaz, de mi nem vagyunk ám olaszok, hogy ilyen helynek becsét méltányolni tudnók. Evek hosszú során át tétlenül néztük és nézzük, mint tűnnek el a vízvezetés pillérei, évek óta járunk a római téglákból, terra sigillata darabokból, festett fal- és gyönyörű stucco diszítményrészekből készült szentendrei országúton... Most új alkalom nyílik a római nagyszerű telepnek egy részét tudományilag feltárnunk és az utókornak átadnunk. Ezen munkával be fogjuk Európa többi népeinek mutatni, hogy e tekintetben is sorába akarunk lépni. Az eddigi ásások csak a rablási turkálások közé tartoztak, csak a felületből kiálló kövek és téglák nyerését vették czélba." (Rómer 1875) A bizottság jelentése nyomán a főváros ásatások megindítását látta indokoltnak, ehhez a Minisztérium is biztosított anyagi támogatást és a munka 1880 szeptemberében megkezdődött a Csigadombon. A kutatások irányításához a pesti egyetem professzorát, Torma Károlyt nyerték meg. O