A város alatt - Budapesti Negyed 5. (1994. ősz)
BETEMETVE - PRAKFALVI ENDRE A budapesti „ős-metró" (1949-1956)
Sztálin tér Az épülő kelet-nyugati és a tervezett észak-déli fővonal metszéspontjában és egy közbenső szinttel a „városligeti földalatti villamos"-sal csatlakoztatva kellett az állomásterveket elkészíteni. A szintén meghívásos pályázatra 0 négy tervezőegyüttes kapott „felszólítást"; Farkasdy Zoltán, Kiss Tibor, Rimanóczy Gyula és Szabó István. Városépítészeti szempontból az akkori felfogás szerint a legnagyobb jelentősége a Deák-téri állomásnak volt (a megnevezés, mint látjuk, váltakozott), mert a szocialista fővárosnak megfelelő városközpont kialakításának „megindító eszközé"-t vélték megtalálni általa. 41 A három szintből kiképzendő létesítményt (felszíni csarnok, középső elosztó és mélyállomás) a volt Adria Biztosító székházába bekapcsolva kívánták elhelyeztetni. így az épület jelentős külső átépítését is tervezték. Rimanóczyék például tornyos homlokzati megoldást képzeltek el. A kiírás pedig „eszmei tartalomképpen az állomás névadójára, Sztálinra gondolt"... A véleményezés mindegyik terv közös hibaforrását abban látta, hogy a középszinten a „kis földalattihoz" vezető átjáró betorkollási pontjának áthelyezésével, a két középcsarnok közös tengelyéhez irányított 40. Janáky István: A földalatti vasút Sztálin-téri állomásának tervpályázata. MÉpm 1953/3-4. 91-96. 41. Preisich, 1953. i. h. 42. Az Engels-téri földalatti állomás bírálata. 1953. október 28. A bizottság tagjai: Z. Gács György, Olcsai Kiss Zoltán, Pogány Ö. Gábor, Major Máté és Weichinger Károly. (Lásd 36. |.) Farkasdy homlokzatkialakításán is megjelenik a diadalkapu motívum (lásd alább). A felszíni csarnok belső nézete közölve; Építészet és tervezés... i.m. M. j. 13/1.70. o. Az állomás kiépültségének fokához: Czeglédi István a érkezés lehetett volna forgalmi szempontból a legegyszerűbb, de praktikus megoldás. A bíráló bizottság a pályadíjat megosztotta ugyan, de az első helyre Farkasdy és munkatársai elgondolását sorolta. így vélhetően ők fejleszthették tovább elképzelésüket, amelyet 1953 októberében 42 bíráltak el, s úgy ítélték meg, hogy a korábban konzultáltakhoz képest a tervek „lényeges pozitív fejlődést" képviselnek, és a bemutatott „intérieurök aránylag egyszerűen fogalmazott kiképzései kellemesen egyéni ízű kialakítást mutatnak a monumentalitás éreztetése mellett is, kellemes, optimista hangulatúak". Kossuth tér A kormányzati negyed középpontjában létesítendő állomás volt az első konkrét feladat a FaV kiépítése során a magyar építőművészek számára. 43 A zártkörű meghívásos pályázat {Gádoros Lajos, Károlyi Antal, Németh Pál és munkatársaik) tervezési programja meghatározta az állomás elhelyezését; a tér déli oldalának két beépítetlen telkén megépítendő irodaház tömbjébe történő befoglalását azzal, hogy a felszíni csarnok közvetlenül a mozgólépcsőhöz csatlakozzon. Az „eszmei tartalmat" is előírták, amennyiben az állomásnak a magyar mű napjainkban ismeretes formáját megadó építész, munkája előzményeként megállapította, hogy „Az állomás szerkezetileg, formailag és a csarnokok térarányai adottak voltak. A14 évvel korábban elkezdett szerkezeti és funkcionális kialakítás - többszöri módosítása - nagy nehézséget jelentett a tervezésnél" - Műszaki leírás a Deák Ferenc téri állomás építészeti kiképzéséhez (1967-70). MÉpm, Adattár. 43. Mondok László: A földalatti vasút Kossuth Lajos téri állomásának tervpályázata. MÉpm. 1953/3-4. 85-90.
