A város alatt - Budapesti Negyed 5. (1994. ősz)

BETEMETVE - PRAKFALVI ENDRE A budapesti „ős-metró" (1949-1956)

Sztálin tér Az épülő kelet-nyugati és a tervezett észak-déli fővonal metszéspontjában és egy közbenső szinttel a „városligeti föld­alatti villamos"-sal csatlakoztatva kellett az állomásterveket elkészíteni. A szintén meghívásos pályázatra 0 négy tervező­együttes kapott „felszólítást"; Farkasdy Zoltán, Kiss Tibor, Rimanóczy Gyula és Szabó István. Városépítészeti szempontból az ak­kori felfogás szerint a legnagyobb jelentő­sége a Deák-téri állomásnak volt (a meg­nevezés, mint látjuk, váltakozott), mert a szocialista fővárosnak megfelelő városköz­pont kialakításának „megindító eszközé"-t vélték megtalálni általa. 41 A három szintből kiképzendő létesítményt (felszíni csarnok, középső elosztó és mélyállomás) a volt Ad­ria Biztosító székházába bekapcsolva kí­vánták elhelyeztetni. így az épület jelen­tős külső átépítését is tervezték. Rima­nóczyék például tornyos homlokzati meg­oldást képzeltek el. A kiírás pedig „eszmei tartalomképpen az állomás névadójára, Sztálinra gondolt"... A véleményezés mindegyik terv közös hibaforrását abban látta, hogy a középszin­ten a „kis földalattihoz" vezető átjáró be­torkollási pontjának áthelyezésével, a két középcsarnok közös tengelyéhez irányított 40. Janáky István: A földalatti vasút Sztálin-téri állomásának tervpá­lyázata. MÉpm 1953/3-4. 91-96. 41. Preisich, 1953. i. h. 42. Az Engels-téri földalatti állomás bírálata. 1953. október 28. A bizottság tagjai: Z. Gács György, Olcsai Kiss Zoltán, Pogány Ö. Gábor, Major Máté és Weichinger Károly. (Lásd 36. |.) Farkasdy homlokzat­kialakításán is megjelenik a diadalkapu motívum (lásd alább). A fel­színi csarnok belső nézete közölve; Építészet és tervezés... i.m. M. j. 13/1.70. o. Az állomás kiépültségének fokához: Czeglédi István a érkezés lehetett volna forgalmi szempont­ból a legegyszerűbb, de praktikus megol­dás. A bíráló bizottság a pályadíjat megosz­totta ugyan, de az első helyre Farkasdy és munkatársai elgondolását sorolta. így vél­hetően ők fejleszthették tovább elképze­lésüket, amelyet 1953 októberében 42 bírál­tak el, s úgy ítélték meg, hogy a korábban konzultáltakhoz képest a tervek „lényeges pozitív fejlődést" képviselnek, és a bemu­tatott „intérieurök aránylag egyszerűen fo­galmazott kiképzései kellemesen egyéni ízű kialakítást mutatnak a monumentalitás éreztetése mellett is, kellemes, optimista hangulatúak". Kossuth tér A kormányzati negyed középpontjában létesítendő állomás volt az első konkrét fela­dat a FaV kiépítése során a magyar építő­művészek számára. 43 A zártkörű meghívá­sos pályázat {Gádoros Lajos, Károlyi Antal, Németh Pál és munkatársaik) tervezési programja meghatározta az állomás elhe­lyezését; a tér déli oldalának két beépítet­len telkén megépítendő irodaház tömbjé­be történő befoglalását azzal, hogy a felszí­ni csarnok közvetlenül a mozgólépcsőhöz csatlakozzon. Az „eszmei tartalmat" is elő­írták, amennyiben az állomásnak a magyar mű napjainkban ismeretes formáját megadó építész, munkája előzmé­nyeként megállapította, hogy „Az állomás szerkezetileg, formailag és a csarnokok térarányai adottak voltak. A14 évvel korábban elkezdett szerkezeti és funkcionális kialakítás - többszöri módosítása - nagy nehézséget jelentett a tervezésnél" - Műszaki leírás a Deák Ferenc téri állomás építészeti kiképzéséhez (1967-70). MÉpm, Adattár. 43. Mondok László: A földalatti vasút Kossuth Lajos téri állomásának tervpályázata. MÉpm. 1953/3-4. 85-90.

Next

/
Oldalképek
Tartalom