A város alatt - Budapesti Negyed 5. (1994. ősz)

BETEMETVE - PRAKFALVI ENDRE A budapesti „ős-metró" (1949-1956)

legzetes hiatus tapintható, ami arra enged következtetni, hogy a kérdést elsősorban nem mint urbanisztikai-közforgalmi-műépítészeti problematikát szemlélték. Ez az intervallum volt az, amikoris a hatalomgyakorlás eldöntő módon rendelte céljai alá a tervezett műtárgyat. Megszüntették a Fővárosi Közmunkák Tanácsát (1948 február), majd az építőipar államosításával felszámolták a magántervezést is, és ezzel együtt álltak fel az állami tervezőintézetek (1948 végétől); elsőként az (Állami) Építéstudományi és Tervező Intézet kötelékéből kiemelkedve az Ipari Épülettervező Vállalat, az IPARTERV. 1949-ben a „hídverő" Gerőt, aki előbb pénzügyminiszterré, majd államminiszterré avanzsál, Bebrits Lajos váltja fel a közlekedési tárca élén. Az építés és építőművészet, megrendelő és alkotó egyaránt betagozódott egy hierarchikus rendszer egészébe. Szabó - Dávid: FaV, Déli Pályaudvar 1953 Fotóreprodukció Szabó István hagyatékából „A moszkvai metró a budapesti földalatti vasút építkezéseit is számos ponton motiválta... "