A város alatt - Budapesti Negyed 5. (1994. ősz)

KÍVÜL - KATONA GÉZA A bűnöző vállalkozás (Mihancsik Zsófia interjúja)

Törvényszerű-e, hogy a szervezett bűnözés nemcsak a gazdaságban tevékenykedik, hanem a politikába is beépül? Bizonyos szempontból logikus, de országonként különbözik a lehetősége is, a mértéke is. Logikus, hiszen ahol pénz van, ott törekvés van arra is, hogy az illető a gazdaságra is befolyást gyakorló döntéseknél ott legyen. És a közületek mindenütt nagy megrendelőknek számítanak. Olyannyira, hogy sok helyen törvénnyel szabályozták a lobbizást, vagyis a döntés befolyásolására irányuló tevékenységet. Tehát számolni kell azzal, hogy az alvilág befolyást akar szerezni a politikában, és hogy sikerül-e neki, az nagyban függ az adott országban uralkodó politikai és üzleti erkölcstől. Magyarországon egyáltalán mióta lehet alvilági bűnözésről beszélni? Létezett-e valamilyen formában a század korábbi évtizedeiben? Az ún. alvilág Magyarországon is létezett már a második világháború előtt. Lényegében a bűnözéssel élethivatásszerűen foglalkozók rétegeit értjük alatta. Voltak betörők, csalók, akiknek nem kellett fedőfoglalkozáson törni a fejüket, volt prostitúció, ami nagyon érzékeny terület, könnyen meg lehet zavarni, ezért mindig is megvoltak az alvilági kapcsolatai - most feltehetőleg kialakul vagy már kialakult a szervezett bűnözéssel való kapcsolata is. És akkor itt már nem az éjjel a fal mellett osonó betörőre kell gondolni, aki a vállára vetett zsákban viszi a zsákmányt; a szervezett bűnözés nagyfokú szakmai tudást és profikat igényel. Ezért van az, hogy sokat lehet róla beszélni, de nagyon kevés eredményesen felgöngyölített ügy van. Az adósságbehajtás például - megintcsak a bűnöző vállalkozások területén maradva - tulajdonképpen egy erőszakipar. Hogy itt „valami van", az biztos, hiszen az elmúlt két évben évente megduplázódott a zsarolások és az úgynevezett jogtalan önbíráskodások száma. Ez utóbbi esetben jogos követelést hajtanak be jogtalan eszközökkel. Százas nagyságrendben lehet beszélni ezekről az ügyekről, márpedig elég valószínűtlen, hogy a magyar nép most hirtelen zsarolással és jogtalan önbíráskodással kezdene foglalkozni. Tehát ezek mögött a cselekmények mögött adósságbehajtások állnak, de hogy ezekből mennyi az az eset, amelyet a szervezett bűnözés részeként követnek el, azt nem tudjuk. És tény az is, hogy az őrző-védő cégek alkalmazottai körében a statisztikai valószínűséget jóval túlhaladja a bűncselekményt elkövetők száma, magyarán valószínűsíthető, hogy helyenként oda is beférkőzött a szervezett bűnözés.