A város alatt - Budapesti Negyed 5. (1994. ősz)

KÍVÜL - KATONA GÉZA A bűnöző vállalkozás (Mihancsik Zsófia interjúja)

Az olajügy sok területen emberek illegális együttműködését követelte. Ez nem elégséges kritérium a bűnöző vállalkozáshoz? Ha azt vesszük, hogy az olajat be kellett szerezni, szállítani, tárolni kellett, esetleg a színező anyagot el kellett távolítani belőle, ehhez be kellett szerezni redukáló anyagokat, szakembereket, a kicsapódó hulladékanyagokat el kellett helyezni valahol: tehát szervezetre biztos, hogy szükség volt hozzá. Végül 50-60 társaság ellen indult eljárás, ám az is biztos, hogy ezek mindegyikére nem lehet azt mondani, hogy bűnöző szervezet volt, csak azt, hogy illegálisan működött. Én inkább csak azokat sorolnám ide, amelyek résztvevőinek esetleg bűnözői múltja volt, vagy a szervezett bűnözés más vonásait is viselték. Tehát csak akkor beszélhetnénk bűnöző vállalkozásról, ha mondjuk igazolható volna, hogy az olajügy főszereplői rendszeres profilváltásokkal működnek a bűnözés területén.. A szervezett bűnözés sajátosságait mutatná az a tény is, ha kiderülne, hogy a szervezett bűnözésre jellemző leszámolási módszereket használták egymás közti nézeteltéréseik megoldására. Ha például az ebben az időszakban elkövetett benzinkutas-gyilkosságokat összefüggésbe lehetne hozni az olajüggyel, az is azt bizonyítaná, hogy a nézeteltéréseket a „klasszikus" módszerekkel oldják meg. De ezek az összefüggések nem bizonyíthatók, az olajügyben sem. Nagy szervezett bűnözési ügy eddig még nem került magyar bíróság elé, legalábbis jogerős ítéletek ezt nem állapították meg. Ha jól értem, a mozgékony bűnöző vállalkozások és a klasszikus maffia vagy szervezett bűnözés között az a különbség, hogy az első mindig arra a területre megy, ahol legkönnyebben megszerezhető a profit, a másik pedig egy stabil szervezet, amely többnyire a maga hagyományos területén működik. Igen. Bizonyára tudja, hogy a régi világ bűnözőit a megszokáshoz való ragaszkodás jellemezte. Szakkönyvekből, de regényekből is ismert, hogy a tapasztalt detektív kiment a bűncselekmény helyszínre, körülnézett, és tudta, hogy azt a Savanyú Jóska követte el, mert ő nyitja fel ilyen csillagalakban a páncélszekrényt, stb. Ez volt az ún. modus operandi alapja, tehát a bűnözői perszeverencia, a kialakult szokásokhoz való ragaszkodás. Ezzel tökéletesen ellentétes a mozgékonyságra alapozódó bűnözői magatartás: nemcsak a bűnözési területekben, hanem a módszereken is rendkívül alkalmazkodókész. Ez persze azt is jelenti, hogy a bűnöző vállalkozás nem okvetlenül ragaszkodik a bűnös úton való profitszerzéshez. Ha legálisan is hozzájuthat, visszatér a fehér gazdaságba. Ezt a folyamatot értelmezi az ún. túlcsordulási elmélet. Eszerint ha a bűnöző vállalkozó - mondjuk a kábítószerkereskedő - illegális úton szerzett jövedelmét már nem képes fölélni,