A város alatt - Budapesti Negyed 5. (1994. ősz)

KÍVÜL - DEZSÉRINÉ MAJOR MÁRIA - FUTÓ PÉTER - KÁLIAY LÁSZLÓ Mekkora az informális gazdaság Magyarországon?

150, a vámnál 5 Mrd, ami összesen 345-365 Mrd. Ebből látható, hogy az informális szektor jelenlegi szerkezetében az informálisan keletkező jövedelem mintegy 5153%-a lenne az államháztartás bevétele. Ez két szempontból fontos. Egyrészt az arány alacsonyabb, mint a jövedelemközpontosítás hivatalosan kimutatott aránya. Másrészt látható, hogy téves az a megfontolás, miszerint az informális jövedelmek összege azonos a kieső adók és járulékok összegével. A kérdéssel kapcsolatos további következtetéseket a zárófejezetben vonjuk le. A fenti becslésben nem szerepel az adóelkerüléssel megtakarított adó. Jóllehet a törvényes lehetőségek kihasználására tett túlzott erőfeszítések is veszteségeket, problémákat okoznak, ezek a tevékenységek nem lépnek túl a szabályozási kereteken, ezért nem soroljuk őket az informális szektorba. Az informális szektor teljes terjedelmének meghatározásához két további szegmenst kell figyelembe venni. A be nem jegyzett vállalkozások keretében folytatott tevékenységek becsléseink szerint csak töredékét teszik ki a formális vállalkozók adóeltitkolásának. Ebben a körben az eltitkolt jövedelem becsléseink alapján mintegy 50-70 Mrd forint, és a be nem fizetett adó 34-47 Mrd forint. A másik szegmens azoknak a vállalkozásoknak és más szervezeteknek a körét foglalja magába, amelyek nem adóelkerülési céllal vonják ki magukat a szabályozás alól. Becsléseink szerint ez a szegmens a gazdaság legfeljebb 1-2%-át érinti, és közvetlen adóeltitkolási következményei nincsenek. Összességében az informális szektor terjedelméről azt állapíthatjuk meg, hogy az itt keletkezett jövedelmek 725-755 Mrd forintot tettek ki 1992-ben, ami a GDP 2526%-a volt. A be nem fizetett adók és járulékok öszszege 380-410 Mrd forint, ami az összes beszedett adó és járulék százalékában 22-23. Ismételten megjegyezzük, hogy a fenti adatokban a bűnözés gazdasági hatásai, a korrupció, valamint a törvényes eszközökkel folytatott adóelkerülés nincs benne. Az 1993-ra vonatkozó becslésnél nincs okunk az arányok lényeges változását feltételezni, így az informális jövedelmeket a hivatalos GDP 25-26%-ára tesszük, ami nominálisan 770-780 Mrd forint. Ez első megközelítésben azt jelentené, hogy a teljes GDP a hivatalosan kimutatottnál mintegy 25%-kal magasabb, vagyis a magyar gazdaságban a jövedelmek egyötöde az informális szektorban képződik. Ha azonban azt is figyelembe vesszük, hogy az eltitkolt adók és járulékok egy része nem válik jövedelemmé, hanem (esetleg több áttételen keresztül) termelési veszteségeket finanszíroz, akkor ezzel a hányaddal csökkenteni kell a GDP-t. Becsléseink szerint a be nem fizetett adók és járulékok mintegy 25-30%-a nem válik tényleges jövedelemmé, vagyis a tényleges GDP csak 18-20%-kal nagyobb a statisztikailag kimutatottnál. Még egy szempontból érdemes megvizsgálni az informális szektor terjedelmét. Vajon hány gazdasági egységet érint valamilyen formában az informalitás? Becslésünket arra a megfigyelésre alapozzuk, hogy a kis cégek és a magánvállalkozók szinte mindegyike él olyan eszkö-