A város alatt - Budapesti Negyed 5. (1994. ősz)

BETEMETVE - PÓCZY KLÁRA Híradások a „földalatti városról"

különleges ritkaságnak számító darabot olyan tárgyakkal, munkaeszközökkel, nyersanyagokkal együtt rejtették el, amelyek alapján egy helyi pénzverde időszakos működésére következtettek. A verdéket egyébként mindig templom védelmében rendezték be, így a kőkerítéssel körbezárt Mithras-szentély és melléképületei a III. század elején alkalmas helyszíne lehetett akár titokban dolgozó pénzhamisítóknak, akár a hivatalosan működő állami üzemnek. (Póczy 1992) A provinciákban a bankárok és a pénzváltók működését a helytartók ellenőrizték, s ugyancsak rájuk hárult a császár nevében a pénzverés felügyelete. Az aquincumi polgárvárosi verőtőről megállapították, hogy 209-re datálható, Septimius Severus egyik pénzének a negatívja, de elvben előfordulhat még ( "aracalla hybrid dénárjainál is. Funkcionális használatához tehát maximálisan nyolc év jöhet számításba. Négy jelentős személyiség látta el a szóban forgó időszakban Pannónia Inferior helytartói tisztét. Mindegyikük fontos szerepet jászott később valamilyen módon a birodalom politikájában. Témánk szempontjából ketten jöhetnek szóba. G. Iulius Septimius Castinus helytartóságának az idejéből három feliratot találtak Aquincumban, az egyik Mithrasnak szóló felajánlás. L. Cassius Pius Marcellinusnak három feliratos emléke ismeretes Aquincumból, az egyikük Mithras-dedikáció. C. Iulianus Septimius Castinus és L. Cassius Pius Marcellinus a helytartóságuk előtt is szolgáltak már Pannónia Inferiorban, szinte egyidőben, bár jelentős volt köztük a korkülönbség. Még az sem kizárt, hogy egyszerre töltötték be a tribunus laticlavius feladatkörét az I. adiutrix, illetve a II. adiutrix légiókban Brigetioban és Aquincumban. Tény, hogy mind ( "astinus, mind Marcellinus a Severusok bizalmi embere volt, előbbi az apa, utóbbi a fiú szorosabb baráti köréhez tartozott. Castinus a császári házzal, illetve a szíriai származású császárnővel volt rokonságban. {Fitz 1982) 208-ban Septimius Severus császár fiaival Rómából hadba vonult Britanniába. Indulása előtt több hónapos átszervezéssel megbízható munkatársait vezényelte a Birodalom három, politikai szempontból akkoriban a legfontosabbnak ítélt területeire (Afrika, Kisázsia, Közép-Duna vidéke), így került C. Iulius Septimius Castinus 208-ban helytartóként Aquincumba, ahol a gyakorlatnál valamivel hosszasabban, 211212-ig maradt. Hivatali idejéből különféle építkezések regisztrálhatók a limes-út mentén, a légióstáborban, a katonavárosban, a polgárvárosban. E munkálatok a jólétet tükrözik, még a castrumban is csupa olyan jellegű felújítás, szépítgetés nyomai mutatkoznak, amelyek a védművek szerkezetét nem módosították. Jelenlegi ismereteink szerint 209-212 között Pannónia nem volt pénzszűkében, sőt a gazdasági fellendülés előnyeit élvezte. Az alkalmi időszakos pénzverésre Pannónia Inferiorban a helyi tényezők nem szolgáltattak okot. Elképzelhető azonban, hogy az uralkodónak britanniai hadjárata beindításához, vagy még inkább Rómában a nyugalom biztosításához az évekre tervezett távollét idejére egyszerre annyi pénzre volt szüksége, hogy néhány provinciában a helyi szükségletet alkalmi pénzzel pótoltatta. Septimius Severus akkoriban állíttatta fel az antiochiai verdét a keleti