A város alatt - Budapesti Negyed 5. (1994. ősz)
KÍVÜL - DEZSÉRINÉ MAJOR MÁRIA - FUTÓ PÉTER - KÁLIAY LÁSZLÓ Mekkora az informális gazdaság Magyarországon?
formálisan, a többit informálisan, „zsebbe". Ennél az adónemnél is meg kell különböztetni az informálisan keletkezett jövedelmet az eltitkolt adótól. Az informális jövedelemnek csak az a része adóeltitkolás, amit a tövény értelmében be kellene fizetni. A adóeltitkoló számára természetesen ez a rész is felhasználható jövedelemmé válik. A személyi jövedelemadó eltitkolásának lehetősége minden olyan esetben fennáll, amikor a magánszemélyek adóköteles jövedelmet kapnak. Legfontosabb típusai - bérjellegű jövedelmek, - engedély nélkül folytatott és be nem vallott egyéni vállalkozói tevékenység, - engedély birtokában folytatott egyéni vállalkozás eltitkolt bevétele. Az eltitkolt adóalap becsléséhez figyelembe vettük, hogy 1992-ben a lakosság adóköteles jövedelmei összesen mintegy 1.100 Mrd forintot tettek ki. Feltételeztük, hogy az eltitkolt bérek és más jövedelmek adótartalma nem különbözik lényegesen a bevallott jövedelmek átlagos adótartalmától, mert magas és alacsony jövedelműek egyaránt részesednek informális bevételekből. 1992-ben a lakossági adóbefizetések amelyek legnagyobb tétele az SZJA volt mintegy 160 Mrd forintot tettek ki. A becslésnél figyelembe vettük, hogy az adóalap eltitkolására a bérek egy nagy része esetében nincs lehetőség. Márészt az elmúlt években létrejött számos kis magánvállalat jó lehetőséget ad az adóalap egy részének eltitkolására. Az adóalap eltitkolása lényegében hasonló módon történik, mint az SZJA esetében, hiszen néhány kivételtől eltekintve a két adó alapja azonos. Megjegyezzük, hogy a jelenlegi rendszerben a járulékok gyakorlatilag adóknak tekinthetők. Egy másik fontos információ, ami a bérek és a bér jellegű jövedelmek eltitkolásának motivációját világítja meg az, hogy jelenleg az átlagbérek esetében a nettó kifizetések és a bérre vetített elvonások aránya kb. 110%. Ez azt jelenti, hogy egységnyi nettó bér kifizetéséhez több mint két egységnyi jövedelmet kell a vállalkozásoknak megtermelni. Más megközelítésben a bérek eltitkolásának marginális hozadéka rendkívül magas. A becslésnél abból indultunk ki, hogy az SZJA esetében eltitkolt adóalap legnagyobb része egyben járulékalap is. Ugyanakkor a járulékok jövedelemtartalma esetében olyan magasak, mint a béreknél. A be nem fizetett járulékok összegét ezért 150 Mrd forintra becsültük. Az import utáni vám (és járulékok) be nem fizetése és a vám alapjának csökkentése esetében a módszer a kötelezettséget „keletkeztető" tevékenység (import) eltitkolása vagy a dokumentumok meghamisítása. A mennyiségi becslés alapja a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága által folytatott vizsgálatok eredményei és az ellenőrzéseket végző szakemberek becslése a „felderítés" hatékonyságáról. Ezek alapján a vámok esetében az eltitkolás arányát valamivel több, mint 20%-ra