A város alatt - Budapesti Negyed 5. (1994. ősz)
ILLEGALITÁSBAN - CSIZMADIA ERVIN A szamizdat szubkultúrája
okból is: egyrészt azért, mert nagyjából ugyanazok válaszoltak akkor is és most is (főleg a Donát Péter-féle lakásszemináriumok ifjúlukácsistái); másrészt hasonló határhelyzet \o\t 1971-ben és '77-ben; az előbbi esetben Lukács halála, illetve a Lukácsiskola és az óvoda viszonyának megromlása, valamint nem kis részben az óvodisták önállósodási törekvései tették szükségessé az óvodisták 1968 utáni pozícióinak, a lukácsizmushoz, a marxizmushoz (és kisebb részben a rendszerhez) való viszonyuknak a meghatározását; utóbb a kelet-középeurópai független ellenzéki mozgalmak megjelenése, illetve egy esetleges itthoni ellenzékiség megteremtésének igénye vetette föl a tisztázást. Van azonban olyan vélemény is, hogy ez a társaság 1977 elején visszatért a fontos kérdések egymás közötti kibeszéléséhez (amiből arra következtethetünk, hogy a '70-es évek közepén az ilyen ki- és megbeszélések nem voltak mindennaposak.) 1 Talán nem véletlen, hogy a fenti vélemény képviselője, Kovács András kezdeményezte a Marx-körkérdést, 1977 februárjában. Arra volt kíváncsi: vajon mi a marxizmus, és mi a viszonya hozzá „ismerősei és barátai egy részének". 1977. február 20-i dátummal négy kérdésre kért választ. A beérkezett 21 válaszhoz szeptemberben a következő „előszót" fűzte: „A hatvanas években jónéhányan a marxizmust választottuk a társadalomról való gondolkodá1. Kovács András, a Marx-körkérdés ötletének kitalálója elmondja, hogy 5 a Chartától függetlenül is fontosnak tartotta volna Marx és a marxizmus szerepének megvitatását. Interjú Kovács Andrással. Kézirat, 1990. Kovács egyébként nem írta alá az 1977-es januári nyilatkozatot, mert - elmondása szerint - nem jutott el hozzá az ív. Lásd sunk keretének, mások tudatosan elutasították. Ma a »helyzet megváltozásának« egyik legjellemzőbb tünete a marxizmussal kapcsolatos állásfoglalás külső és belső kényszerének eltűnése. Az a »generáció« azonban, amelyhez a kérdéseket intéztem, nem térhet ki az elől, hogy számot vessen ezzel a gondolkodásának és állásfoglalásainak lényegét érintő változással, ha tudatósítani akarja, hol tart ma." Nincs mód arra, hogy az összes választ ismertessem. Négy szempontot ragadnék ki a lehetséges megközelítési szempontok sokaságából. Az első a marxizmus fogalmi meghatározása; a második a marxizmusnak és a generációs aspektusnak az összekapcsolódása; a harmadik a marxizmus funkcióváltozása a hetvenes években; a negyedik a marxizmus esélye és esélytelensége. 1. Definiálható-e a marxizmus? A körkérdésre válaszolók közül jónéhányan megpróbálkoztak azzal, hogy definiálják a marxizmust. Bauer Tamás - szembeállítva az uralkodó hagyományos magyarázatokkal - a marxizmust el tudja képzelni a kelet-európai gazdasági rendszerek tudományos igényekkel rendelkező munkatársának eszközeként. Szerinte Marxtól mindenekelőtt a társadalmi-termelési viszonyok központi kategóriaként való használata; a termelési viszony-determinizmég Ludassy Mária válaszát a körkérdésre, 226. o. 2. Kovács András előszava a Marx a 4. évtizedben című gépiratos kötethez, 1977. Lásd a vitához Hanák Tibor: Mi jön a marxizmus után? Magyar Füzetek, 8.1981.127-143.0. 3. Bauer Tamás válasza, uo. 5. o.
