Kultúrák találkozása - Budapesti Negyed 4. (1994. nyár)

LÁTOGATÓK - GRÓF HOFMANNSEGG utazása a XVIII. század végi Magyarországon

LÁTOGATÓK Gróf Hofmannsegg utazása a XVIII. század végi Magyarországon POÓR JÁNOS H

a egy XVIII. század végi utazó a Habsburgok birodalmának nagyobbik felébe, Magyarországra készült, s előzetesen a legfrissebb „szakirodalomból" tájékozódott úticéljáról, óhatatlanul előítéletekkel telve kerekedett fel. Az ország külföldi megítélése hagyományosan rossz volt, s hírneve a század kilencvenes eveiben nem öregbedett. A német nyelvterületen legismertebb Statsanzeigen (sic!) címűgöttingai folyóirat Magyarországról szóló írásai, kommentárjai például azt sugallták: az utas egy a felvilágosult abszolutizmus törtekvéseit zátonyra futtató - érdekeit a néppel és az uralkodóházzal szemben érvényesítő -, önző nemesség által uralt országba fog megérkezni. II. Lipót császár és király (1790-1792) bértollnoka L. A. Hoffmann pedig kifejezetten stigmatizálóan írt Magyarországról - főleg annak nemességéről - az elfogulatlan külföldi olvasó számára egyébként szórakoztató részeket is tartalmazó politikai pamfletjeiben (Babel, Ninive). A hasonló szellemű, ellenséges „röpirattermés" a század utolsó évtizedének elején meglehetősen bőséges volt. A pamfletek egy része kifejezetten a lejáratás szándékával íródott, de a tárgyilagos szemlélő is okkal ütközhetett meg Magyarország állapotain. A francia forradalom idején a magyar állampolgár értékét még születésén mérték. Jórészt érvényben voltak a nemesség werbőczyánus, sarkalatos jogai. A szabad királyi városok összes lakosa elfért volna a korabeli Párizsban. A húszezres város nagynakszámított. Tessedik Sámuel, Kármán József, Berzeviczy Gergely írásait lapoz-