Kultúrák találkozása - Budapesti Negyed 4. (1994. nyár)

EGYÜTTÉLŐK - KLEIN RUDOLF Keresztények számára már érthető, zsidók számára még emészthető

násaiban feleljen meg minden templom megszentelt ideáljának, a salamoni Temp­lomnak" - írja, és ebből vonja le konzek­venciáját a bécsi templom felszentelése kapcsán megtartott beszédében: „A vi­szonylag leghelyesebb út az volna, ha (...) azokat az építészeti formákat választa­nánk, amelyeket az izraelita néppel közeli rokonságban álló ókori nemzetek használ­tak". 11 A zsidók ókori családfájával viszont Förster nemigen volt tisztában. Orientális fajtájú díszítésről beszélt, de Ines Müller szerint valószínű, hogy inkább régi keleti stílust értett alatta. Ezt látszik viszont meg­cáfolni az ablakok és faldíszek piros, kék és sárga színe, melyek arra utalnak, hogy Förster látta Jones Alhambra rekonstruk­cióit, így ír fiának: „Azok a régi rajzok, amelyeket nemrég Szíriából, Kairóból és Algírból kaptam, jó szolgálatot tettek a pesti és a bécsi zsinagógák tervezésénél." 12 A salamoni templom lényegesnek tartott elemeivel kapcsolatban a következőt eme­li ki: „... a falaknak különféle kövekből való elkészítése és mázas téglával való díszíté­sük már a klasszikus ókorban szokásos volt. (...) Perzsiában égetett földből mindenféle polygont és velük a legkülönfélébb min­tázatokat alkottak; a párkányokat gyakran egymás fölött elhelyezkedő kis fülkékkel díszítették, és galériák koronázták őket. Az árkádokat megmagasított félkörívekkel képezték, a falakon növények, szalagok és vonalak fonadékai, pálma és láncminta vol­tak láthatók ..." Ezeket írja Förster a for­manyelv elemeiről, de fejtegetéseiben to­11. Ines Müller A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga, Locker Verlag, Wien; MTA Judaisztikai Kutatócsoport, Bp. 1993.25. 12. Ines Müller, i. m. 25. vább megy, és utalást tesz a jelképekre is: „A középhajó sarkain álló pillérek, amelye­ket a homlokzaton lámpások koronáznak, a salamoni Templom oszlopaira emlékez­tetnek, melyről ez van írva: «Es két osz­lopot állított fel a templom előtt, az egyiket jobb felől, a másikat bal felől; és a jobb ol­dalit elnevezte Jákinnak, a bal oldalit Boáz­nak. » (I. Kir. 7,21) Az az ősrégi időkből származó szokás, hogy a templomok előtt ilyen oszlopokat állítsanak fel, átkerült az arab építőművészetbe, mint minaret for­májában (...) a keletieknél láthatjuk." 13 Förster messzebb jutott műkedvelői művészettörténeti és archeológiai „kutatá­saiban", mint kortársai legtöbbje, és nem­csak a formanyelv foglalkoztatta, de bécsi templománál a jeruzsálemi előkép térbeli beosztását és tömegképzését is megkísé­relte átültetni a diaszpórába. Erről így ír: „A templom beosztása: az előcsarnok, a három szakasz a középhajóban, és végül a Szentek Szentje a salamoni Templomból származik, amely a Szentírás szerint 20 öl széles és 60 öl hosszú volt, és a nyugati oldalán levő szentély 20 öl volt, a hajó szélessége szerint, és a Szentek Szentje ugyancsak 20 öl, a hajó szélessége sze­rint." (Itt szeretném megjegyezni, hogy a zsinagóga-építészetről beszélve nem tar­tom ajánlatosnak a stílus kifejezés haszná­latát, mert az szélesebb fogalom, mely az építészeti nyelv mellett felöleli a tér egyes aspektusait is. így például a gótikus stílus nemcsak csúcsíveket és támpilléreket fog­lal magában, hanem a hosszanti teret és a 13. Müller idézi Das israelitische Bethhaus in der Wiener Vorstadt Leopoldstadt, Allgemeine Bauzeitung, 1858,14-18. 14. Allgemeine Bauzeitung 14-15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom