Kultúrák találkozása - Budapesti Negyed 4. (1994. nyár)

EGYÜTTÉLŐK - KLEIN RUDOLF Keresztények számára már érthető, zsidók számára még emészthető

násaiban feleljen meg minden templom megszentelt ideáljának, a salamoni Templomnak" - írja, és ebből vonja le konzekvenciáját a bécsi templom felszentelése kapcsán megtartott beszédében: „A viszonylag leghelyesebb út az volna, ha (...) azokat az építészeti formákat választanánk, amelyeket az izraelita néppel közeli rokonságban álló ókori nemzetek használtak".

11 A zsidók ókori családfájával viszont Förster nemigen volt tisztában. Orientális fajtájú díszítésről beszélt, de Ines Müller szerint valószínű, hogy inkább régi keleti stílust értett alatta. Ezt látszik viszont megcáfolni az ablakok és faldíszek piros, kék és sárga színe, melyek arra utalnak, hogy Förster látta Jones Alhambra rekonstrukcióit, így ír fiának: „Azok a régi rajzok, amelyeket nemrég Szíriából, Kairóból és Algírból kaptam, jó szolgálatot tettek a pesti és a bécsi zsinagógák tervezésénél."

12 A salamoni templom lényegesnek tartott elemeivel kapcsolatban a következőt emeli ki: „... a falaknak különféle kövekből való elkészítése és mázas téglával való díszítésük már a klasszikus ókorban szokásos volt. (...) Perzsiában égetett földből mindenféle polygont és velük a legkülönfélébb mintázatokat alkottak; a párkányokat gyakran egymás fölött elhelyezkedő kis fülkékkel díszítették, és galériák koronázták őket. Az árkádokat megmagasított félkörívekkel képezték, a falakon növények, szalagok és vonalak fonadékai, pálma és láncminta voltak láthatók ..." Ezeket írja Förster a formanyelv elemeiről, de fejtegetéseiben to11. Ines Müller A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga, Locker Verlag, Wien; MTA Judaisztikai Kutatócsoport, Bp. 1993.25. 12. Ines Müller, i. m. 25. vább megy, és utalást tesz a jelképekre is: „A középhajó sarkain álló pillérek, amelyeket a homlokzaton lámpások koronáznak, a salamoni Templom oszlopaira emlékeztetnek, melyről ez van írva: «Es két oszlopot állított fel a templom előtt, az egyiket jobb felől, a másikat bal felől; és a jobb oldalit elnevezte Jákinnak, a bal oldalit Boáznak. » (I. Kir. 7,21) Az az ősrégi időkből származó szokás, hogy a templomok előtt ilyen oszlopokat állítsanak fel, átkerült az arab építőművészetbe, mint minaret formájában (...) a keletieknél láthatjuk."

13 Förster messzebb jutott műkedvelői művészettörténeti és archeológiai „kutatásaiban", mint kortársai legtöbbje, és nemcsak a formanyelv foglalkoztatta, de bécsi templománál a jeruzsálemi előkép térbeli beosztását és tömegképzését is megkísérelte átültetni a diaszpórába. Erről így ír: „A templom beosztása: az előcsarnok, a három szakasz a középhajóban, és végül a Szentek Szentje a salamoni Templomból származik, amely a Szentírás szerint 20 öl széles és 60 öl hosszú volt, és a nyugati oldalán levő szentély 20 öl volt, a hajó szélessége szerint, és a Szentek Szentje ugyancsak 20 öl, a hajó szélessége szerint." (Itt szeretném megjegyezni, hogy a zsinagóga-építészetről beszélve nem tartom ajánlatosnak a stílus kifejezés használatát, mert az szélesebb fogalom, mely az építészeti nyelv mellett felöleli a tér egyes aspektusait is. így például a gótikus stílus nemcsak csúcsíveket és támpilléreket foglal magában, hanem a hosszanti teret és a 13. Müller idézi Das israelitische Bethhaus in der Wiener Vorstadt Leopoldstadt, Allgemeine Bauzeitung, 1858,14-18. 14. Allgemeine Bauzeitung 14-15.