Kultúrák találkozása - Budapesti Negyed 4. (1994. nyár)

MEGSZÁLLÓK - RAINER M. JÁNOS Hruscsov Budapesten, 1958 április

György. Kádár azonban nem volt ilyen lelkes: „Nem szabad, hogy olyan impresz­szió legyen, hogy itt járt az SZKP delegá­ciója és most mi, mint a verklit, elkezdjük mondani az általuk mondottakat. Inkább, ha felvetünk egy kérdést, akkor mondjuk meg, hogy a párt egyes kérdésekben mi­lyen vonalért harcolt. Utána mondjuk meg, hogy ezt megerősítette a Szovjetunió part­es kormánydelegációja" 85 . Ilyen kérdések lehetnek a termeléssel, tervvel kapcsolat­ban, de „vissza kell térni burkolt módon a Nagy-kérdésre is, a volt vezetők dolgára is, a jugoszláv viszonyra is". Szirmai, az előter­jesztő, megpróbálta még védeni osztálya becsületét, s megmenteni legalább a külön párttaggyűlést. Az első titkár azonban le­torkolta: „Ha mi azt hirdetjük meg, hogy beszámoló a szovjet delegáció látogatásáról - az nem vonzó" . Álláspontja emelkedett határozattá. Ez természetesen nem jelentette, hogy Kádár ne értékelte volna a látogatást ko­moly sikerként a maga számára. Magabiz­tossága fokozódott. A már említett PB-ülé­sen ezt meg is fogalmazta: „Ha összeveti az ember a másfél évvel ezelőtti és mostani közhangulatot, olyan politikai siker mutat­kozik, amire - őszintén meg kell mondani - egy fia ember sem gondolt volna" 87 . Ugyanakkor óvatosan járt el. A PB határo­zatot hozott egy április végén tartandó ki­bővített KB-ülésről, amely többek között foglalkozott volna a Nagy Imre-perrel. Ezt Kádár elhalasztotta június elejére. Közben megjárta Moszkvát, véglegesítette az áp­85. MOL MDP-MSZMP ir., 288/5/75. ő. e. A PB ülése 1958. április 15. 34. 86. Uo. 37. rilisi gazdasági megállapodásokat. Tájéko­zódott a jugoszláv konfliktus állásáról, a szovjet csúcstalálkozó-kezdeményezés negatív nyugati visszhangjáról. Biztosabb gazdasági háttérrel is megpróbálta vissza­fogni a túlzókat, akik - mint pl. Antos István - a június 6-i KB ülésen a DIP, és Hruscsov budapesti látogatásának igézeté­ben légvárakat építettek. „Antos et.: (...) Ahogy ott ültem (a KB ebédjén április 4-én - RMJ), és hallgattam, arra gondoltam, hogy ez egy olyan program, amivel tényleg oda lehet állni a nép elé. Ezlelkesíti az em­bereket. 12-15 év alatt való megoldása an­nak, hogy a Szovjetunió utóiéri az Egyesült Államokat. Hát mi nem vagyunk abba a helyzetbe, hogy a hároméves tervvel bárkit utolérjünk, de 1960—65-ig utol kellene ér­nünk mondjuk Ausztriát... Kádár et.: On­magunkat. De ez csak próbálkozás maradt: a láto­gatást követő fél-egy évben a magyar gaz­daságpolitika visszaállt a klasszikus szocia­lista rendszert jellemző, gyors növekedést célzó pályára. Ősszel határozat született a mezőgazdaság kollektivizálásának újra­kezdéséről. Az említett júniusi KB ülés pe­dig titkos határozatot hozott arról, hogy „a Népköztársaság törvényes rendjének megdöntésében bűnös, különleges ellen­forradalmi csoporttal szemben szabad fo­lyást kell engedni a törvényes eljárás­nak." 89 Hruscsov budapesti látogatása nem je­lentett gyökeres fordulatot a Kádár-rend­szer történetében. Jelentősége nem mér­87. Uo. 34. 88. Uo. 288/4/17. ó. e. A KB ülése 1958. június 6. 72-73. 89. Uo. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom