Kultúrák találkozása - Budapesti Negyed 4. (1994. nyár)
MEGSZÁLLÓK - RAINER M. JÁNOS Hruscsov Budapesten, 1958 április
olyan mélypontot érhet el, amely nem lesz hatás nélkül egynémely függőben hagyott magyar belpolitikai kérdésre sem. Az első közvetlen jelzés még Hruscsov elutazása előtt megtörtént erre: csepeli beszédében a főtitkár megemlítette „Nagy Imrét és áruló csoportját", akik 1956-ban „aljas tetteikkel dezorganizálták az ország dolgozói72 nak harcát". Pohárköszöntőjében Hruscsov még nem nyilatkozott egyértelműen a magyar vezetés gazdasági igényeiről. Apró Antal „maga nem kövér ember, de zsebeibe nagyon sok hitelt akart rakni" - jegyezte meg feddően. De azt is hozzátette, hogy a nehézségeket megértik, a 2,8%-os ipari termelésnövekedés kevés, bár ígérni nem tud semmit. A látogatás lélektani befolyása és a magyar vezetés hűsége azonban nem tévesztette el hatását. Kádár János két hónappal később Moszkvából, a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének üléséről hazatérve a KB ülésén jelezte, hogy az áprilisi megbeszélések eredményeképpen „a szovjet kormány egy sor, a magyar népgazdaság szempontjából fontos dologban segítséget és további hitelt nyújt" 73 . Már a hároméves terv időszakára vonatkozóan emelték a szovjet nyersanyagszállításokat. Két jelentős hitelmegállapodásra került pont: Moszkva 110 millió rubelt juttatott a Tiszai Vegyi Kombinát nitrogénműtrágya-gyárának felépítéséhez ("...jobb barátságot el sem tudom képzelni, hogyan lehetne csinálni, talán esetleg a nit71. Köztársaság, 1992.28. sz. 77. 72. Népszabadság, 1958. április 10. 73. MOL MDP-MSZMP ir., 288/4/17. o.e. A KB ülése 1958. június 6. rogéngyárral?" - kérdezte Hruscsov pohárköszöntője vége felé... 74 ), 30 millió rubelt pedig olaj- és földgázkutatásokhoz szükséges fúróberendezésekre. A hitelek alacsony, 2%-os kamatra szóltak, tízéves lejáratra, áruszállításos törlesztéssel. Megállapodtak villamosenergia szállításokról és körvonalazták az 1961-65 közötti áruszállítási kereteket. (Egyedül a magyar Dunatengerjáró hajók behozatalával kapcsolatban támasztott a szovjet fél nehézségeket.) Mindezek a júniusban véglegesített megállapodások a magyar fél számára általában kedvező feltételeket jelentettek. A KGST-n belüli „értelmetlen párhuzamos fejlesztések megszüntetéséről" Hruscsov Budapesten ugyancsak említést tett. Kádár Moszkvában a magyar álláspontot képviselte: csak megfelelő garanciákkal fogadható el a javaslat. Az erre vonatkozó (persze moszkvai közvetítéssel kialkudott) ajánlások megerősítendők kétoldalú szerződésekkel. „Akkor ezek a szerződések joghatályával hatnak és működnek, akkor ez egészen más, mintha egy bizottságnak van egy elvi ajánlása." 75 Összességében Kádár a maga részéről teljesen indokoltan javasolta a KB-nak: „...mi az SZKP Központi Bizottságának azért alkalmilag még megköszönjük, mert nagyon lojálisak voltak, nagyon komoly segítség volt itt a kétoldalú tárgyaláson . A budapesti látogatásnak volt még egy fontos témája, s ez a szovjet békeoffenzívával állott összefüggésben. A Romániából 74. Köztársaság, 1992.28. sz. 81. 75. MOL MDP-MSZMP ir., 288/4/17. o.e. A KB ülése 1958. június 6. 76. Uo. 24.
