Kultúrák találkozása - Budapesti Negyed 4. (1994. nyár)

MEGSZÁLLÓK - RAINER M. JÁNOS Hruscsov Budapesten, 1958 április

„Edward király, angol király" - a vendég 1957 januárjában Hruscsov minden bi­zonnyal - mint mindig - magabiztosan, de egyszersmind gondterhelten utazott Bu­dapestre. A magyar forradalom leverése át­menetileg véget vetett a világpolitikai enyhülés periódusának, odahaza pedig a pártelnökség sztálinistái a lengyel és ma­gyar válságért a pártfőtitkár XX. pártkong­resszuson elkezdett desztálinizáló irányvo­nalát okolták. Elakadt a „sztálintalanítás" folyamata. A Hruscsovnak oly fontos ju­goszláv kapcsolatra súlyos árnyékot vetett Nagy Imre és csoportja elrablása a buda­pesti jugoszláv követségről. Magyarorszá­gon a helyzet még mindig bonyolult volt: a sztrájkok fel-fellobbantak, pár héttel azelőtt a párt lapja még forradalomnak nevezte október 23-át, a nagy nehézségek árán összehozott új, szovjetbarát vezetés első embere, Kádár János - Malenkovnak, Hruscsov budapesti kiküldöttjének (s per­sze ellenlábasának...) jellemzése szerint ­ugyan „politikailag felkészült, nagytudású munkatárs benyomását kelti", ám „jelle­mét tekintve kissé lágyszívű", ráadásul „környezetének ingadozó tagjai befolyást gyakorolnak rá." A Moszkvába „evakuált" Rákosi, Gerő és társaik hosszú leveleket intéztek a főtitkárhoz, véleményükkel és tanácsaikkal a magyar helyzetről, szünte­lenül intrikáltak Kádár és társai ellen, kér­7. Khrushchev i.m. 8. Hiányzó lapok, 170. 9. Uo. 191-204. 10.1957 márciusában Vorosilov az SZKP Elnökségével tárgyaló Kádár előtt vett eló egy ilyen beadványt Rákositól. Lásd erről Kádár János ­Végakarat. Szerk. Veres Mária. Az interjút készítette és a dok. vál. ték hazatérésük engedélyezését, s a lehe­tőséget, hogy kivehessek részüket a rend­csinálásból. Hruscsov e leveleket maga va­lószínűleg nem olvasta el, de arról biztosan tudott, hogy az Elnökség egyes tagjai egyetértőleg forgatják a hosszú fogalmaz­ványok lapjait. 10 1958 áprilisában Hruscsovnak a tizenöt hónappal korábbihoz képest jóval több oka volt a magabiztosságra, sőt esetleg a vidám­ságra is. Saját politikai „hátországa" bizto­sabb volt, mint valaha: 1957 júniusában a párt elnökségét a Központi Bizottság hat­hatós támogatásával megtisztította „az oda nem való elemektől". 11 Molotov, Kagano­vics, Malenkov és Sepilov száműzettek a Kremlből. Budapestre való indulása előtt néhány nappal a júniusban ugyancsak el­lene fordult Bulganyint leváltották a mi­niszterelnöki posztról (az új gyakorlatnak megfelelően letartóztatás, vizsgálat, per helyett az Állami Bank igazgatójává nevez­ték ki...). 12 A Legfelsőbb Tanács Bulganyin helyére magát Hruscsovot nevezte ki, aki így formálisan is elfoglalta a korábban Sztá­lin által birtokolt pozíciókat. A Budapestre induló küldöttségben saját kedves embe­rei kaptak helyet. így többek között Frol Kozlov első miniszterelnökhelyettes, ko­rábbi leningrádi első titkár, akinek kulcs­szerepe volt az elnökségi puccskísérlet meghiúsításában, 13 Andrej Gromiko, aki a rossz pillanatban rossz helyre csatlakozó Kanyó András. Bp. Hírlapkiadó, 1989.180. 11. Ezzel a megfogalmazással Hruscsov élt 1958. április 4-én az MSZMP KB díszebédjén elmondott pohárköszöntőjében, lásd. Ripp Zol­tán: Jó volt a leves, csak egy kicsit zsíros. Köztársaság, 1992.38. sz. 12. Népszabadság, 1958. április 1. 13. Medvegyev, i. m. 152. sk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom