Kultúrák találkozása - Budapesti Negyed 4. (1994. nyár)
MEGSZÁLLÓK - RAINER M. JÁNOS Hruscsov Budapesten, 1958 április
tője „normális körülmények" között még nem tett hivatalos látogatást Magyarországon. Hruscsov maga persze járt már itt, nem is egyszer. Első alkalommal azonban nem mint első ember: 1946-ban, altábornagyi uniformisban, „inkognitóban" mint ukrán első titkár utazott Ausztriába, Németországba és Magyarországra. Utazásának célja a jóvátétel céljaira leszerelendő és a Szovjetunióba, pontosabban Ukrajnába szállítandó termelőberendezések szemrevételezése, kiválogatása volt.' Másodszor 1957-ben újév napján, mint első számú vezető érkezett Magyarországra, a körülmények azonban távolról sem voltak „normálisak". Két hónap sem telt el a magyar forradalmat leverő szovjet katonai invázió óta, akkor Hruscsov - a csehszlovák, román és bolgár pártvezetőkkel együtt - éppen a rendcsinálás további menetének koordinálása érdekében járt itt. Akkor „nem sok szépet tudtunk mutatni nekik" - jegyezte meg 1958 áprilisában Kádár. 3 Olyannyira nem, hogy még magukat a vendégeket sem volt célszerű mutogatni. Ittlétükről a 1. MerJvegyev, Roy: Hruscsov. Politikai életrajz. Budapest Laude, 1989.64-65. 2. A tárgyalások napirendjéről valószínűleg a csehszlovák miniszterelnök, Viliam Siroky készített egy kézírásos feljegyzést, amelyet Hajdú Tibor talált meg Prágában, a CSKP archívumában. (Rendelkezésemre bocsátását külön köszönöm). Hét napirendi pontból négy a magyar helyzettel foglalkozott, egyebek mellett felmerült az MSZMP és más politikai erők—pártok - viszonya, valamint Nagy Imre és társai felelőssége a magyar eseményekben, s ennek jogi következményei is. Erről a látogatásról mogyar hivatalos dokumentum egyelőre nem került elő. Vö. A Mogyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei, I. köt. 1956. november 11. - 1957. január 14. Bp. Internt, 1993. 3. Ld. Népszabadság, 1958. ápr. 5. Kádár beszéde az ápr. 4-i ünnepi nagygyűlésen. közlemény elutazásuk után két nappal jelent meg a Népszabadságban. Ezzel a látogatással kapcsolatban - nem kis részben Hruscsov emlékiratainak időrendi zűrzavara miatt - terjedt el s szűrődött be a történeti irodalomba is, hogy 1956 novemberében Hruscsov inkognitóban Budapesten személyesen irányította a Kádár-vezetés „berendezkedését". 5 Ezt a feladatot, amint az újabban előkerült szovjet dokumentumokból kiderül, a szovjet pártelnökség Malenkov vezette küldöttsége végezte el, s végső mozzanata az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága nevezetes 1956 decemberi határozatának közös megfogalmazása volt. 6 A látogatás két főszereplője több alkalommal találkozott ezt megelőzően, és 1957 folyamán is: 1956. november 3-án, 1957 március végén, 1957 júniusában, majd novemberében. Valamennyi találkozásra azonban Moszkvában került sor. Legmagasabb szintű elfoglaltság, a magyar helyzet sajátosságai nem tettek lehetővé eleddig egy normálisan megrendezett, „békebeli" látogatást. 4. Népszabadsóg, 1957. január 6. 5. Hruscsov erről a következőket említi, a november 4-i beavatkozás leírását követően: „Némi idő eltelte után úgy láttuk, a dolgok nem mennek valami jól Magyarországon. Megvitattuk a helyzetet az Elnökségben és úgy döntöttünk, hogy nem hagyjuk tovább. Az Elnökség megbízott: utazzam Budapestre és tartsak megbeszéléseket a magyar vezetőkkel." Khrushchev Remembers. London, 1971. 424-425. 6. A Malenkov-misszióról: Hiányzó lapok 1956 történetéből. Szerk. Szereda, Vjacseszláv és Sztikalin, Alekszandr. Bp. Móra, 1993. 165-190., 232-239. A Malenkov-Kádár közötti 1956. december 1-jei találkozóról Bajkov követségi tanácsos által készített kézírásos feljegyzés a moszkvai Centr Hranyenyija Szovremennoj Dokumentácii (Modemkori Dokumentációs Központ, a továbbiakban: CHSzD) levéltárban található, f. 89. p. 45. d. 55.
