Kultúrák találkozása - Budapesti Negyed 4. (1994. nyár)

EGYÜTTÉLŐK - HEISZLER VILMOS Soknyelvű ország multikulturális központja

rióca szellemisége miatt mindvégig élvezte a kormányzat jóindulatát. 1845 után a Pester Zeitung próbálta a kormányzathoz lojális s a terjedő magyar sovinizmustól viszszariadó német nyelvű olvasóközönséget befolyásolni. A reformkor kedvelt műfaja volt a divatlap, mely kulturális igényeket is szolgált. Első sikeres magyarországi példánya a Spiegel, a Pester Handlungs-Zeitung mellékleteként indult orgánum, alcíme szerint „Spiegel für Kunst, Eleganz und Mode" volt. A lap oly népszerű lett, hogy hamarosan a Handlungs-Zeitung lett a Spiegel gazdasági melléklete, az irodalmi és színházi érdeklődést pedig „Schmetterling" című melléklapja elégítette ki. A hetente kétszer 4-4 oldalon megjelenő, szombatonként színes divatképet hozó Spiegel a biedermeier polgárságnak szólt a divatos öltözködés normáinak népszerűsítésével, társasági híreivel, verseivel, elbeszéléseivel. Munkatársai közt megtalálhatjuk a prenacionalista hungarus eszmeiséget, a poliglott régi Magyarországot képviselő Rumy Károly Györgyöt csakúgy, mint a magyarországi patriotizmus elemeit egyre határozottabban a magyar nacionalizmus elemeivel helyettesítő, nyugat-magyarországi németből magyarosodó Frankenburg Adolfot, vagy a magyarosodó zsidóság sokat ígérő talentumát, Falk Miksát. E névsor is magyarázza a lap szellemiségét, mely aktívan formálta a pest-budai német polgárok mentalitását: a többnyelvű, többnemzetiségű régi Magyarországból eredő hungarus patriotizmus éppen e lap hatására is ment át a magyar nacionalizmussal szimpatizáló, annak pozitív, befogadó elemeit akceptáló, a nemesi vezetésű magyar nemzeti mozgalom célkitűzéseit a gazdasági érdekegybeesés miatt elfogadó sajátos: német nyelvű, magyar szellemű hazafiasságba. A magyarsággal fenntartott jó vi-szonyt csak a 40-es években zavarta meg a magyar nacionalizmus néhány túlzó megnyilvánulása, s az asszimilációt erőltető hangokkal már a Spiegel is vitába szállt. Egyik vitáját éppen az Ungarrai, célkitűzéseit alcímében (Zeitschriftliches Organ für magyarische Interessen in Kunst, Literatur, Theater und Mode) nyíltan jelző laptársával folytatta. Említésre méltó még a Pester Tageblatt, mely nevével ellentétben szépirodalmi hetilap volt, s a kedvezőbb magyarországi cenzúraviszonyokat kihasználva a Junges Deutschland, a radikális demokrata beállítottságú német költőnemzedék egyik habsburg-monarchiabeli fóruma lett (megjelentek itt Heine, Herwegh, Freiligrath írásai). S nem elhanyagolhatóan szolgálta a magyar irodalom közvetítését német nyelvterületre: Eötvös, Jósika, Petőfi munkáinak fordításait közölték a pest-budai német hetilapok. A német nyelvű tudományos folyóiratok viszont inkább a század elején jelentkeztek. Elsősorban a pesti polgári származású professzor, Schedius Lajos referáló folyóirata, a pesti Neuer Kurier melléklapjaként megjelenő Literarischer Anzeiger für Ungern ( 1798-1799), majd az önállósuló Zeitschrift von und für Ungern (1802-1804) említhető, melyben a szerkesztő a magyarországi tudomány és irodalom híreit, eredményeit kívánta a német nyelvű olvasóközönséggel megismertetni itthon és külföldön. Később a Pannónia lesz az a folyóirat,