Kultúrák találkozása - Budapesti Negyed 4. (1994. nyár)
EGYÜTTÉLŐK - HEISZLER VILMOS Soknyelvű ország multikulturális központja
teszi). 5 Egy osztrák útikönyv szerzője pedig így ír: „Érdekes, hogy a német nyelv még a nép között is uralkodó." 6 Az 1851 előtti időszakra a szerzők vagy benyomásaikra vagy különböző listák névanyagának elemzésére támaszkodva igyekeztek az egyes pest-budai etnikumok számarányát megállapítani. A kiindulópont, a családnevek szerinti besorolás miatt ezek a megállapítások igen támadhatóak. Mindenesetre érdekes, hogy a múlt századi statisztikus, Körösi József XVIII. századi adóívek névanyagának elemzése alapján 55%-ra teszi a németek számarányát, mely adat nem tér el lényegesen az első, anyanyelvre is kiterjedő, 185l-es népösszeírás 56,4%-os adatától. 7 Pest és Buda németes jellegét tehát a demográfiai mutatók is alátámasztják. Kesergett is Horvát István, a délibábos történetírás egyik úttörője, a pozsonyi diétán 181 l-ben, hogy a bakterok Pesten „a Haza közepén a Vigyázó Toronyból Klaptzsáj [Gleobt sei] Jesus Ghristust kiáltoznak." 8 Kikből állt Pest-Buda német társadalma? Elsősorban a tradicionális kereskedő és iparos polgárságból, ahol a céhek között főként a ruházkodással kapcsolatos területeken, mivel az öltözetek sokáig etnikai jellegűek voltak - nemzeti megoszlást is konstatálhatunk. Szép példája ennek az a sajtóvita, mely Klaszy Vencel magyar szabómester és Kostyál Ádám németruha-szabó között zajlott le a Hasznos Mulatságok és a Hazai és Külföldi Tudósítások hasábjain 1831-ben (megjegyezzük, hogy a családinév-elemzők ugyancsak bajban lennének a két mester nemzeti besorolásával!). Pest város vezetése a XVIII. század végén a nevek, de főleg a nyelvtudás alapján németes jellegűnek mondható: 1789-ben a magisztrátus 10 tisztségviselőjéből nyolc beszélt és fogalmazott németül, öt magyarul, egy tótul, egy illírül, nyolc latinul. A város igazgatásában és írásbeliségében a német nyelv dominált, bár használatos volt a latin és a magyar is. Alapelvként szolgált, hogy a lakosság folyamodványait a beadvány nyelvén válaszolták meg. A magyarnyelvűség folyamatosan terjeszkedett, míg 1844-től a magyar lesz a hivatalos nyelv Pesten és Budán is, bár főleg Budán előfordultak még német nyelvű akták. Az utcán beszélt német nyelvről Schams Ferenc, Buda egyik olmützi származású monográfusa azt írta, hogy az alacsony végzettségűek az osztrák nyelvjárást beszélik, a nemesek és polgárok a tiszta németet. Örömmel regisztrálja, hogy az utóbbi időben sokat javult a dialektus az iskoláztatás révén, mert egyébként a budai német nyelvjárás nem szép, főleg vásárokon fülsértő. Schams utóbbi megjegyzése valószínűleg a Buda környéki sváb falvak nyelvjárására vonatkozik. A tiszta, irodalmi nyelvi norma terjedésére vonatkozó megállapítása arra utal, hogy az 1820-as években a budai német társadalom teljes kulturális szerkezettel rendelkezett, mely kö6. Schmidl, H.: Reisehandbuch durch das Königreich Ungarn. Wien, 1835,170. 7. Körösi i. m. 7. 8. Idézi Kása János: Pest és Buda elmagyarosodása 1848-ig. Bp. 1937,254. 9. Schams, Franz: Vollständige Beschreibung der königl. Freyen Haupt Stadt Ofen in Ungarn. Ofen, 1822, 254-255.
