Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)
GRANDEUR ÉS GLOIRE - VADAS FERENC Millenniumi piramis és Gellért-hegyi Akropolisz
nek az épülettípusnak - a millenniumot is jól szolgálta, s utána még fél évszázadig töltötte be funkcióját. Kétségtelen, hogy az ezredévi rendezvény főépületéül nem lehetett alkalmas. Nem gyakorlati okokból, hanem az 1885-östől alapvetően eltérő koncepció miatt. Beadványunk szerzője arról ír, hogy az 1896-os program azonos lesz az 1885. évivel. Ekkor még valóban úgy nézett ki, de már csak rövid ideig. A közvélemény azt várta a millenniumtól, hogy az ünnepségek egyidejűleg demonstrálják az ezeréves múltat és mutassák be a jelen eredményeit. Az előbbit például egy hatalmas történelmi felvonulás által tartottá'k bemutathatónak, az utóbbi célnak - a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően - egy országos kiállítás tűnt leginkább megfelelőnek, mely kézenfekvően követte volna a tizenegy évvel korábbit, hiszen az ország adottságai, elért eredményei nem változtak azóta lényegesen. 1893 elején azonban előtérbe került (majd meg is valósult) egy olyan, korábban csak szóba hozott elképzelés, mely a múlt és a jelen bemutatására egyaránt a kiállítást szemelte ki. Ennek jegyében két egyenrangú főcsoportot alakítottak ki, egy történelmit és egy jelenkorit. 10 Az ünnep jellege miatt érthctőleg az előbbi vált hangsúlyosabbá. Ez a történelmi retrospektív jelleg, mely a millenniumon dominált, szokatlan volt a maga korában, hiszen a kiállítás, mint olyan, elsősorban a legfrissebb eredmények bemutatását szokta célozni. 10. A kereskedelmi miniszter 1893. II. 8-án már a két főcsoportnak megfelelően írta ki a kiállítás elhelyezésére és a történeti főcsoport épületére szóló tervpályázatot. A kiírás: Építő Ipar Az ezredéves kiállítás eme különleges sajátosságára érzett rá a hivatalos program nyilvánosságra hozatala előtt a beadvány szerzője, akinek koncepciója a megvalósultat előlegezi meg, és felül is múlja anynyiban, hogy szerves egységbe fogja a múltat és a jelent bemutató kiállítást. Az ezer év századokra bontását nem ő találta ki, hanem Zichy Jenő gróf, aki az általa proponált ünnepi felvonulást osztotta fel így. Ezt a tagolást később többen átvették. A millenniumi piramis kitalálója épülete bármennyire túlméretezett és kiállításra alkalmatlan is - arra azért vigyázott, hogy a legkisebb terület az ezredév első századának jusson, melynek fennmaradt anyaga a legcsekélyebb, míg a legtöbb tér az utolsónak, melynek bemutatnivalója a legbőségesebb. Az az elképzelés, hogy az ideiglenes rendezvény a kiállítás épületét a millennium emlékét megörökítő művel kapcsolja össze, nem egyedi elgondolás, de a legkoncepciózusabb. Nemcsak belekombinálta egy állandó emlékmű tervét az ideiglenes kiállításéba, hanem az emlékmű és a kiállítási épület egy és ugyanaz. Sőt nemcsak az épület készült volna az örökkévalóság számára, hanem maga a kiállítás is, melyet állandóra tervezett, a múlt minden emlékét bemutató hatalmas történelmi múzeumnak. A múlt és jelen itt teljesen összefonódik, sokkal inkább, mint bármely más tervezetben. A saját kor, a XIX. század bemutatása egyszerre aktuális kiállítás a kortársak számára és történelmi múzeum a jövő nemzedékeknek. A jelen 1893/8 p. 36-37 és mell. 11. Gróf Zichy Jenő: Emlékirat a millennium nemzeti megünneplésére. Bp. 1890.
