Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)
GRANDEUR ÉS GLOIRE - VADAS FERENC Millenniumi piramis és Gellért-hegyi Akropolisz
emlékműterveire visszavezetni, de valószínű, hogy magyar szerzőre leginkább Madách ismert sorai gyakorolhattak hatást (még akkor is, ha örök fennmaradásukat Lucifer kétségbe vonja és csak pár ezredévet jósol nekik). A millennium és a piramis gondolatát először Thaly Kálmán kapcsolta össze, aki nem a kiállításhoz, hanem az ünnep emlékét megörökítő műhöz használta volna fel az egyiptomi eredetű építészeti formát. Elképzelése az volt, hogy a Csepel-sziget északi csúcsán „óriási magasságú kőpiramis építtessék, tetején a honalapító «parduczos Árpád »-na k megaranyozott bronz szobrával, mely a híd fölött a fővárosba is belássék, mint pl. a berlini Sieges-Denkmal magas ormáról az aranyozott «Viktoria» szobra végigcsillog a nagy német császárváros felett". 7 Miután ötletét Thaly alig két és fél évvel a beadvány elkészülte előtt a napisajtóban hozta nyilvánosságra, elképzelhető, hogy ez hatott a millenniumi piramis szerzőjére. Ezt a feltevést erősíti az a közös vonás, hogy a piramis tetején mindkét terv szerint ott van Árpád szobra. Persze az eltérés is jelentős. A piramis Thalynál csak posztamens, itt pedig már építészeti mű. Az pedig, hogy a piramist a kiállítással köti össze, szerzőnk saját, eredeti elgondolása. Kiinduló megállapítása, mely szerint a kiállítások sikere építményeik különlegességétől függ, túlzás, bár van benne némi igazság. Ezen épületek sajátossága, hogy 7. Thaly Kálmán: Az ezredéves emlékünnep. Egyetértés 1890. VI. 1. 8. A kiállítások építészetéről: Alfred Messel: Ausstellungsbauten. In: Handbuch der Architektur. Teil IV. Halbb. 6, Heft 4. Darmstadt, 1893; Manfredi Nicoletti: Esposizioni e fiere campionarie. In: Architettura pratica. Vol. IV. Tom. 2. Torino, 1962; Nikolaus Pevsner: nemcsak hátterét alkotják a kiállítási tárgyaknak, hanem maguk is azok. 8 Az architektúra szerencsés esetben az esemény jelképévé is válhat, a kortársaknak és az utókornak egyaránt. Erre legismertebb példa az Eiffel-torony, mely annyiban rendhagyó, hogy mindennemű gyakorlati funkció nélkül épült, csakis azért, hogy az 1889-es világtárlat emblémája legyen. De gyakran maguk a kiállítási épületek is képesek voltak erre, így a londoni Kristálypalota, a bécsi Rotunda, a különböző párizsi épületek, vagy akár a millenniumi történelmi főcsoport (mely újjáépítve - mint Mezőgazdasági Múzeum - ma is áll). A markáns épületek valóban növelték a vonzerőt, de a siker szempontjából fontosabb volt az, hogy mennyire tudták ellátni feladatukat, lehetővé tenni a zavartalan szemlélődést, a gyors tájékozódást stb. Az az állítás, hogy az 1885-ös budapesti kiállítás csak azért nem vált világhírűvé, mert nem rendelkezett az ehhez szükséges extra látványossággal, nem helytálló. Országos jellegéből következett, hogy nem is szándékozott jelentős vonzerőt gyakorolni a határokon túl, hiszen onnan nem vártak részvevőket. Az 1885. évi első magyar országos általános kiállítás feladata a hazai gazdaság és kultúra minden ágának alapos bemutatása, „önmagunk megismerése" volt, s ezt meg is valósította. 9 Főépülete pedig, a városligeti Iparcsarnok - mely a legjelentősebb magyarországi példája enA History of Building Types. Princeton, 1970. p. 243-256. 9. Az 1885-ös kiállítás legfontosabb forrásai: Mudrony Soma: Az 1885-ik évi budapesti Országos Altalános Kiállítás katalógusa. Bp. 1885. és Keleti Károly (szerk.): Hivatalos jelentés a budapesti 1885-iki országos általános kiállításról. I-IV. k. Bp. 1886.
