Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)
APÁK ÉS HŐSÖK - SZABÓ DÁNIEL A nemzeti áldozatkészség szobra
megfelelően elhangzik az ő himnuszuk. Ha erre nincs lehetőség, az aktív szoborszervezők később fordulnak a Német Birodalom császárához, a török szultánhoz, s később a bolgár királyhoz (esetleg a bajor királyhoz), hogy adományukkal reprezentálják a katonai blokk (háborús szövetségesek) egységét. A másik meghatározó elem a közigazgatás vezetőinek (hol miniszterelnök, hol csak főispán) részvétele az ünnepségen, s nem pusztán azon polgármestereké, akik átveszik a szobrot, s akik vállalják, hogy az akció lezajlása után, most már egy normális emlékműnek kijáró helyen, pusztán egy normális emlékmű funkcióival felállítják. 0 " Nagy eltérés van a kormányfő és a megye (város) első embere között; bár mind Bécsben, mind Budapesten jelen van nemcsak a miniszterelnök, hanem a kormány több tagja is, nem ők beszélnek. A helyi közigazgatás vezetője viszont, néha mint szoborátvevő, néha mint az uralkodó képviselője általában nem pusztán jelenlétével emeli az ünnepség fényét. Úgy tűnik, mindenütt egyértelmű, hogy a miniszterelnök az államot képviseli, amely tekintélyével támogatja az akciót, de még az állami szervezésnél is a társadalmi jelleget akarja hangsúlyozni. A főispánok (ha nem az uralkodó nevében beszélnek) elsősorban a helyi „társaság" kiemelkedő alakjai, így szerepük nagyobb lehet a társadalmi akcióban. Kivétel ez alól a berlini Hindenburg emlékmű, ahol maga a kancellár beszél, de ebben az aktusban a nagy hadvezér iránti állami hódolat is kifejeződik.'' 1 Szinte mindig részese(i) a felavató ünnepségnek az egyház(ak). Budapesten szeptember 12-én Csernoch János, Magyarország hercegprímása, Székesfehérváron Prohászka Ottokár megyéspüspök tartja az ünnepi beszédet. Másutt nem ilyen szűkkeblű az egyházi részvétel, valamenynyi helyi felekezet képviselői aktívan vesznek részt a szertartásban. 6 " A zenét mindig a helyőrségi zenekar szolgáltatja, mint később is az ünnepélyes szögezések alkalmával ezek adják a térzenét. Van ahol eleve a térzene rendszeres helye a szobor ideiglenes felállítási helye. A fővárosi ünnepséget az Operaház énekkara teszi még reprezentatívabbá, míg vidéken többször a helyi dalosegylet szereplése teszi nyilvánvalóvá, hogy a szobor nem pusztán a helyi katonai egység, hanem a polgári lakosság szimbóluma is. 60. A felállítási hely ideiglenes volta mindig és mindenütt hangsúlyoztatik. A főváros például csak a háború után három hónapig adja meg a Nemzeti Áldozatkészség Szobrának és később az ezt kiegészítő szög(lemez) árusító bódénak a térfoglalási engedélyt. 61. Az uralkodóház, sőt a kormány érdeklődése már a szervezés időpontjában az adományok mágnese lehet. Ezért lesz a Nemzeti Áldozatkészség Szobrának fővédnöke Auguszta főhercegnő és Károly István főherceg, aki már a készülődés időszakában is kétszer ellátogat a szoborhoz. A díszelnökök közé így kerül Csernoch János hercegprímás mellett Tisza István miniszterelnök és Hazai Samu honvédelmi miniszter. 62. Kolozsvárott például a katolikus apátplébános mellett beszélt még a református és unitárius püspök, a helyi lutheránus lelkész, a görög-katolikus főesperes, románul a görög-keleti főesperes és a főrabbi is. A pozsonyi „szögelési rend" a helyi sajátosságokkal együtt egy kicsit mutatja a másutt is tükröződő értékhierarchiát: Uralkodóház, kormány, főispán, katolikus, evangélikus, református, ortodox izraelita, neológ izraelita egyházi képviselő, a közös hadsereg, a honvédség, a királyi tábla, az egyetem, Pozsony vármegye, Pozsony szabad királyi város képviselője, Szapáry Heléna grófnő, a szoboranya, végül Barfal Aurélné az ötletgazda.
