Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)

APÁK ÉS HŐSÖK - SZABÓ DÁNIEL A nemzeti áldozatkészség szobra

denki meggyőződhessen róla, nem teszi tönkre a jótékonyság a művészetet.

45 A „legélesebb" kritikák is inkább csak félmondatokban fogalmazódnak meg, mikor egy-egy lap újabb adónemként aposztrofálja az ötletet. Ez még az olyan lapokra is igaz, amelyekben rendszeresen jelenik meg a háborút kritizáló, avagy legalábbis a háború negatív hatásait hangsúlyozó felirat.

47 A hír Az emlékműszervezés kommunikációs lánca nyilvánvalóan különbözik, attól függően, hogy egy kisebb közösség (város, megye), vagy az egész ország szobráról van szó. Az informális kapcsolatok, a társaságok az első esetben egyértelműen meghatározó szerepet játszanak, míg a második esetben funkciójuk alárendelt. Mindkét esetben a szoborszervezés leginkább látható kommunikációs eszköze a sajtó. Hangsúlyoznom kell, hogy a magyarországi sajtó beszámolt a bécsi, berlini emlékművek leleplezéséről, a képeslapok közölték a szobrok képét is, s többször előfordult híradás a jótékonysági akció állásá43. Lásd a beszámolót a Társulat üléséről, ahol a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszterhez címzett tiltakozásukat fogalmazzák meg. Pesti Hírlap 1915. március 24.9.1915 folyamán a Magyar Iparművészet című folyóiratban többször jelenik meg cikk „Az ízléstelenség lovasszobra", „A pikkelyes vitéz sorsa" stb. címmel. A szoborszögelést elvető írások jelzik a németországi kritikákat is, s inkább az emlékoszlopokat, emlékfákat javasolják jótékonysági formánok, mivel azok nem a „művészet megerőszakolásai". 44. Az Újság 1915. április 29.15. Kiemelés tőlem. Sz.D. 45. Lásd. Az Újság 1915. április 30.13. 46. „Ausztriában kísérelték meg először, hogy a rokkant katonáknak és a harctéren elesetteknek özvegyei és árvái fölsegélyezésére a társadalmat új formában adóztassák meg." - kezdi az ról is. Ugyanígy a budapesti szobor készülődéséről nem pusztán a központi napilapok, hanem sokszor a helyi sajtó is hozott híreket. A vidéki szobrokról azonban csak elvétve, szporadikusan esik szó mind a főváros, mind más vidékek sajtójában.

48 Egyértelmű, hogy egy átlagos újságolvasó az adott időszakban (1915-ben) tudja, hogy Magyarországon, az Osztrák-Magyar Monarchiában, sőt Németországban igen elterjedt a „vashonvédek" divatja, de hogy hol és hány készült, lepleztetett le az országban, arról nincsenek valós információi. Nem is lényeges számára: fontos a helyi közösség szimbólumáról való információ, ami megvan és az országos akcióhoz való csatlakozás lehetősége is adott. Történik ugyan kísérlet rá, hogy a helyi emlékművekre máshonnan szerezzenek pénzt, de ez nem túl sikeres. Lyka Döme, a székesfehérvári szobor spiritusz rektora 1916 folyamán levelet ír valamennyi magyarországi megyének és városnak kérve őket, hogy váltsanak szöget a Vértesvitézre. Az eredmény meglehetősen siralmas. Sok helyről elutasító válasz érkezik, s akik küldenek, azok is igen keveset: Somogy vármegye 50 koronája kiugró bevétel, jellemzőbb Liptó avatásról szóló beszámolóját a Népszava. 1915. szept. 13.5. 47. „A kiéli csatorna, a Szuezi-csatorna, a manchesteri csatorna, amelyek mint a keresztes háborúk és a nagy felfedezések átalakították a világ kereskedelmét, 1500 millió frankba kerültek. Alig egy heti tápláléka a háborúnak." „Az Unió az utolsó harminc év alatt Arizonában kezdve 100.000 kilométer öntöző csatornát csinált terméketlen részén, s így 5 millió hektár sivatagból lett mező és rét. A munka 600 millióba került. Néhány napi háború költsége." Világ 1915. szept. 12.8., 17. 48. A Pécsi Napló például 1915. szeptember 16-án csak a budapesti, kolozsvári és pozsonyi szobrokról értesült, s e két utóbbi felállítási dátumát is felcseréli.