Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)

APÁK ÉS HŐSÖK - SZABÓ DÁNIEL A nemzeti áldozatkészség szobra

városok hagyományos Rolland szobraira is, amelyek a piac védőiként szerepeltek. Ezek példát adhattak az első, a bécsi szo­bor formájának kialakítására, de lényeges változás következett be azáltal, hogy az eredeti Rolland szobrok fedetlen feje he­lyett itt sisakos vitézekkel találkozunk. 22 Úgy vélem, hogy a magyarországi páncé­losok a bécsit másolják, és ehhez kapcsol­ják a később kifejtendő Mátyás kultuszt. A budapesti szobor „monumentalitásában" egyedül a berlini Hindenburg szoborhoz hasonlítható. Sidló Ferenc sokak szerint Verocchio velencei Golleoni szobrát utá­nozta. Hogy a Mátyás király számára is dol­gozó művész nagy hatást gyakorolt Sidló alkotására, azt nem tarthatjuk kizártnak, hiszen ugyanez köszön vissza 1938-as szé­kesfehérvári Szent István szobrán is. Egy kis rosszindulattal persze azt is feltételez­hetjük, hogy a kőbányai sörfőzde Mátyás sörének hasonló páncélos lovast ábrázoló képe adta az ötletet a Nemzeti Áldozat­készség Szobra formájához. 23 A szobrok elhelyezésének kérdése is szorosan kapcsolódik a szögelés szertartá­sához. A szögelés időszakára olyan hangsú­lyozottan ideiglenes helyet kell találni a szobroknak, ami egyrészt elég forgalmas, figyelemfelkeltő helyen van ahhoz, hogy a szögelés rituáléja a kívánt propagandaha­tást kifejtse, másrészt elég helyett biztosít­son a rendszeres „ünnepélyekre", a térze­22. A Rolland figura „modernizálása" történelmi emlékművön például az 1906-os ismert Bismarck emlékmű. Van ahol eleve „Vas Rolland" a szögezendő szobor hivatalos neve, ezzel is utalva a történelem kontinuitására. A Die Woche beszámolója a Vörös Kereszt mannheimi szoboravatásáról 1915. október 9.1462. 23. A reklámot lásd pl. Fővárosi Hírlap 1914. július 1.6. 24. Egyes szobrokat „közösségi" épületek nyitott udvarán állíta­nével való összekapcsolásra. A Nemzeti Áldozatkészség Szobrának végrehajtó bi­zottsága ennek alapján kéri a fővárost 1915 júliusának végén (láthatólag a emlék­műszervezés egyik utolsó aktusaként), hogy vagy az Osztrák-Magyar Bank előtti sétányon, vagy az Erzsébet hídnál, a sors­játék palota előtti téren, vagy a Deák téren, az Anker palota előtt biztosítson helyet a szobornak. 25 Az állandó mozgósítás valamennyi szo­bor feladatává tétetett. Kis eltérés adatik abban, hogy egyes helyeken minél előbb „vassá akarják tenni" az emlékművet, míg másutt el akarják húzni a folyamatot. Ez részben abban nyilvánul meg, hogy jóval a szobor leleplezése előtt megindítják a gyűjtést, például a Nemzeti Áldozatkész­ség Szobránál július 20-val le akarták zárni az első jelentkezéseket, 25 s csak a szobor elkészültének lelassulása, valamint a je­lentkezők csekély száma akadályozta meg, hogy már nem sokkal a leleplezés után „vasszobor" álljon a város meghatározó te­rén. A különböző stratégiákat jelzi, hogy míg egyes helyeken a befizetett összegtől függetlenül az adakozók egy szeget vernek (veretnek) bele az emlékműbe, másutt a szögszám arányos az adománnyal. Termé­szetesen a szobor méretei is befolyásoló hatással vannak a tervre és a kivitelezésre. Bécsben félmillió szöget akarnak a szobron elhelyezni, Szegeden csak húszezret. nak fel, mint a prágait a „Német Házban", az egészségügyi ka­tonát az Albrecht kaszárnyában Bécsben, s a budapesti szobornál is felmerül felállítási helyként a városház udvara. Kis Újság 1915. május 2.4. Ez a felállítási forma azonban az emlékmű propagan­dahatását csökkenti. 25. Fővárosi Levéltár 75.519/1915.11.(3502). 26. Kis Újság 1915. május 23.4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom