Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)

APÁK ÉS HŐSÖK - SZABÓ DÁNIEL A nemzeti áldozatkészség szobra

tonák dicsőségére állíttatott hasonlót. A bevétel minden esetben jótékony célra fordíttatott, általában valamely központi segélyalapnak átutalva. Ötlet, szervezők A Nemzeti Áldozatkészség szobrának tervéről a nagyközönség 1915 február vé­gén értesült. Ekkor jelent meg több napi­lapban a hír, hogy „a Hadsegélyző Hivatal a világháború emlékével kapcsolatban a nemzet áldozatkészségét monumentális módon kívánja megörökíteni az utókor szá­mára. Hetek óta folynak már a tárgyalások az illetékes tényezők között arról, hogy a Hadsegélyző Hivatal állítson fel egy fából készített Mátyás-korabeli páncélos-lovas­szobrot 1 egyik közterületünkön, s a nagykö­zönség hazafias áldozatkészségére bízas­sák amaz eszme megvalósítása, hogy ezt a faemlékművet a nagyközönség nevével ellátott pikkelyes ércszegekkel borítsa be, úgy, hogy e fa-lóból a nagyközönség áldo­zatkészsége teremtse meg azt a monumen­tális ércszobrot, amely mint a világháború emléke hirdetője legyen a nemzet áldozat­készségének. Az illető tényezők tárgyalá­sai után most már a megvalósítás előtt áll a 1. Nemcsak a helyi célok és a helyi büszkeség járulnak hozzá a „szögelési tárgyak" terjedéséhez. A diverzifikálás nemcsak föld­rajzi. A hadsereg különböző fegyvernemei is felállítanak hasonló „szobrokat", hogy azokon is hozzájárulhassanak az „otthonma­radt állampolgárok" háborús erőfeszítéshez. így 1915. október 3-án Bécsben leleplezik a „Vas tábori tarackot", majd október 7-én a „Vas egészségügyi katonáf. Ezek jövedelme nem vala­miféle saját fegyvernemi segélyalapba, hanem a központi ala­pokba kerül. 2. Pesti Hírlap 1915. febr. 22.5. 3. L pl. Pressburger Zeitung 1915. május 21. 3.; Fejérmegyei Napló 1915. március 18. A németországi divatot állítólag egy a terv." (A miniszterelnök és a honvédelmi mi­niszter megbízta a honvédelmi minisztérium Hadsegélyző Hivatalát az akció szervezé­sével.) 2 A híradásokban nincs szó a bécsi példá­ról, de nyilvánvaló, hogy a januári ötletfel­vetésben ez játszotta a meghatározó szere­pet. Másutt egyértelműen utalnak arra, hogy a birodalmi főváros szobra, majd an­nak sikere adta a lökést a helyi szobor meg­rendeléséhez, később elkészítéséhez.'' A budapesti szobornál az első pillanattól kezdve a hivatalos államhatalom játssza a szervező szerepet, s a szobor „alkotói" kö­zé csak később csatlakozik az Auguszta Gyorssegély Alap. A bécsi példánál és a többi magyarországi szobornál nem ez a helyzet. A „Wehrmann" létrehozásának ideája az „Egész Fegyveres Erő Árva- és Özvegysegítő Alapjának" köreiből kerül ki. Theodor Hartig gróf, Ferenc Ferdinánd egykori tengerészadjutánsa veti fel az ötle­tet, s annak kivitelezésére ez a félhivatalos segélyszervezet (élén Schönaich báró volt közös hadügyminiszter áll) azonnal össze­fog Bécs városával, amelynek apparátusá­ban születik meg a forma (páncélos vitéz) és a név. 4 bécsi leleplezésen részt vett Battenberg hercegnő indította meg. Neue Freie Presse 1915. március 18. este. 1. 4. A „Wehrmann im Eisen" egyértelműen utal Bécs egyik híres látványosságára a Grabenen elhelyezett „Stock im Eisen"-re, amelybe a vándor mesterlegények vertek be bécsi tartózkodásuk emlékére egy-egy szöget. Mint az 1915-ös propaganda mondja, a mesterlegények a szögbeveréssel fejezték ki büszkeségüket, hogy ott jártak a Birodalom fővárosában, s most mindenki szög­beveréssel fejezheti ki büszkeségét, hogy e nagy időkben osztrák lehet. A kifejezés alapvetően osztrák illetve bécsi voltára utal, hogy Németországban inkább az „Eiserner Wehrmann" kifeje­zést használják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom