Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)

AZ EGYHÁZIASSÁG VONZÁSÁBAN - BASICS BEATRIX A „basilica minor" és a Szent Jobb

félköríves szentélyű, centrális alaprajzú, többkupolás belső terű épületet mutatnak be. Az egyszerű tagolóelemek kiegyensúlyozott alkalmazása, a visszafogott díszítés (néhány szobor és dombormű) olyan monumentalitást sugallnak, amelyet a megrendelők el is vártak. Ezt a stilárisan egységes és hatásos tervet, mely ha felépül, sokak szerint Hild legkiválóbb alkotása lett volna, végül is már az építkezés elkezdésekor sem lehetett figyelembe venni. 1851-ben anyagi megfontolásból új, egyszerűbb tervet kértek Pest városának vezetői. Hild erre egy olyan változatot dolgozott ki, mely előző ötletének későbbi továbbfejlesztésére adott volna módot, azaz először csak a „belső mag", a görögkereszt alaprajzú kupolás templom épült volna föl, amit később tovább lehetett volna bővíteni. Ez az átalakítás nem felelt meg, maradt az egyszerűsítés, mint megoldás. Érdekes, hogy ez azt eredményezte, hogy az eredetileg klasszicista, egységes külső és belső, részleteiben és összességében is romantikus stílustendenciákat mutatott. A negyvenes évek táján megjelentek már ugyan Pesten az első romantikus épületek, ez a Hild terv azonban nem sorolható közéjük; itt inkább a tér- és tömegképzés jellemző 1. Az irodalomban is korábbi titulusával szerepel, pl. a Vasárnapi Újság 1855-ben a „pesti Upótegyház"-ként ír róla, később általában „lipótvárosi bazilikádként emlegetik. A századforduló utáni írásokban viszont már „lipótvárosi Szt.lstván templom". A régebbi irodalom a Bazilika épületéről a Magyarország Művészeti emlékei 3. kötetében (Zakariás G. Sándor: Budapest, Bp. 1961. 124,125.0.) található. 2. Ybl Miklós építész 1814-1891. Kiállítási katalógus, Bp.1991. Benne: Kemény Mária: A kor stílustendenciáinak jelentkezése a romantikára, klasszicizáló felfogás kíséretében. 1864-ig csak annyit haladt előre a kivitelezés, hogy akkor lehetett a kupola és a boltozat építését elkezdeni. A problémák sorában újabb momentum keletkezett: időközben a környéken egyre több ház épült, melyek magassága veszélyeztette volna azt a hangsúlyos szerepet, amelyet a Bazilika épületének szántak, így Hildnek új kupolát kellett terveznie. Emellett az eredeti tervek is elvesztek. Az 1864-ből származó tervváltozatokon kívül ugyanebből az évből fönnmaradt egy makett is az utolsó Hild tervről. Jól látható rajta a magasabb kupoladob, s a félgömbalakú kupola helyett alkalmazott elliptikus formájú új megoldás. Ez a könnyedebb új kupola volt a legtöbb ellenérzést keltő elem a Hild-féle Bazilika építéstörténetében, a kritikák és bírálatok egyöntetűen azt nehezményezték, hogy a kupola és a templom mennyire nem „illik" egymáshoz, hogy ilyen formájában a klasszicista templomtesttől idegen és esztétikai szempontból zavaróan hat. A sorsa végzetszerű és szimbolikus, az 1868ban bekövetkezett beomlás a Hild-Bazilika építésének záróakkordja. „Jelképnek is tekinthető, hogy éppen a kiegyezés évében hal meg a klasszicista Hild és Ybl Bazilikafervein. 77-88. o. A tanulmány másik változata: Kemény Mária: Bazilika. Tudományos dokumentáció, 1990. Kézirat a Hild-Ybl Alapítvány archívumában. Ez a két tanulmány a Bazilika építéstörténetének mindmáig legteljesebb földolgozása, itt közli a szerző az addigi irodalmat, valamint a legkorábbi tervek illusztrációit is. 3. Rados Jenő: Hild József életműve. Bp. 1958. 4. Fotója: BTM Kiscelli, 3244 Itsz. Közölve: Kemény M. i.m. 80.o.