Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)

APÁK ÉS HŐSÖK - BORUS JUDIT Kossuth a főváros halottja

nemzetünkben hasson, s méltatlan Kossuthhoz, kinek nem kellett udvari részvét. "

97 Bánffy Dezsőnek mint az erdélyi református egyházkerület főgondnokának Kolozsváron akadtak sürgős teendői, ti. az egyházkerület közgyűlésen kellett elnökölnie. Ráth Károly főpolgármester pedig az események hírére megbetegedett, és csak a temetés lezajlása után tért vissza hivatali teendőihez. Az április 8-i képviselőházi ülésen báró Bánffy Dezső jelentést tett Kossuth Lajos temetéséről. Előbb a Kossuth családhoz intézett részvétlevelet és a Kossuth-fíúk erre adott válaszát ismertette, majd megpróbálta távollétének okát megmagyarázni a képviselők nagy derültsége közepette. Hoitsy Pál képviselő felszólalásában kifogásolta a Bánffy-féle távirat hangvételét - „rideg léleknek rideg megnyilatkozása ez" -, valamint, hogy Bánffy nem vett részt a temetésen: „Az elnök úr megszökött. Az elnök úr nem tudott még arra a magaslatra emelkedni, hogy belássa azt, hogy mik az ő kötelességei itt, és hogy e kötelességek minden kötelességnek előttejárnak. A képviselőház elnökének első sorban kötelessége, hogy a nemzet kegyét keresse és senki másét. "

98 Hoitsy végül határozati javaslatot nyújtott be, hogy ne vegyék tudomásul az elnök jelentését, s eljárását helytelenítsék. Másnap, április 10-én, kedden újra a temetést és a kormány viselkedését tárgyalták. Helfy Ignác így kezdte a felszólalását: „Kossuth Lajos temetésén jelen volt az egész magyar nemzet. Csak egy maradt távol: csak egy hiányzott és ez a magyar kormány, a magyar állam volt. " Helfy az alkotmány megsértésével vádolta a kormányt, majd így folytatta: „A kormánynak e minősíthetetlen magatartása csak kétféleképpen magyarázható meg. Vagy úgy, hogy önként, szabad akaratból, szabad elhatározásból követte ez eljárást és akkor, ha ez így van, meg nem érdemli, hogy csak egy perczig is tovább maradjon azokon a székeken; vagy pedigmagyarázható úgy, hogy nem önként, nem szabad akaratból, sőt talán saját érzelmeinek ellenére, felsőbb nyomásnak volt kénytelen engedni; és ha ez a magyarázat áll: akkor be van bizonyítva szomorúan az, hogy a kormány nem bír a korona tanácsában azzal a súllyal, mely nélkül a magyar nemzetet kormányozni nem lehet... A magyar nép bizalmára többéjog„99 cztme nincs. Április 14-én Ugrón Gábor képviselő bizalmatlansági indítványt nyújt be, amit 218 szavazattal 114 ellenében leszavaztak. Az április 18-i ülésen a rendőrség március 21 - 24-i magatartásáról beszélt Endrey Gyula. Elmondta a már említett rendőri törvénytelenségeket és válaszadásra szólította fel Hieronymi Károlyt. Hieronymi mindent cáfolt és tagadott, még Keresztes Ferenc halálát is a sértett hibájának tudta be. A ház végül tudomásul vette a belügyminiszter válaszát s az ülést berekesztették. 95. Thallóczy-napló, 470. 98. OGYN, XVII, 1894.335-338. 96. Thallóczy-napló, 472. 99. OGYN, XVIII, 1894.31-39. 97. OGYN, XVII, 1894.321-325.