Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)
APÁK ÉS HŐSÖK - BORUS JUDIT Kossuth a főváros halottja
reláthatólag mi történik majd, ha meghal Kossuth: „Lármára, zajongásra és tüntetésekre kerül majd sor, kétségtelenül olyan formában is, amilyenben nem kellene; de ez hamarosan elmúlik minden káros következmény nélkül, viszont ha a hasonló összejöveteleket megtiltanák vagy akadályoznák, nagyon sokak lelkében nagy keserűség maradna vissza, aminek csak a minden törvényes rend ellenségei örülnének, akik sietnének kihasználni a maguk céljaira a keserűség és a békétlenség bármely forrásból eredő érzéseit, jól ismerve Őfelségének azt a magasztos uralkodói tulajdonságát, miszerint Őfelsége és tanácsosai mindenekelőtt őszinteséget és igazságosságot követelnek, nem félek attól, hogy szavaim kendőzetlensége megfelel-e Őfelsége legmagasabb elhatározásának. ' A császár válasza, a Legfelsőbb Elhatározás, június 24-i dátummal érkezett a Miniszterelnökségre. „Ezen előterjesztés tartalmát helyeslőleg tudomásul vettem, olyan hozzáadással mindazonáltal, hogy a kérdéses esetben netalán czélba vett részvét nyilvánításoknál, gyászünnepélyek tartásánál stb. a tett előterjesztés érdekében is, a királyi hatóságok hivatalosan, testületileg részt nem vehetnek, valamint egy emlék felállítása iránt netán meginduló mozgalomnál és adakozásoknál kormányom tagjai részt ne vegyenek s más magasabb állásban lévő hivatalnokok és országos méltóságot viselő egyének is ettől tartózkodjanak. Adva az előterjesztés szerint elfoglalandó álláspont miszerint törvénykezési úton semmi sem tehető, még az esetben is fenntartandó, ha az illető [kiemelés tőlem BJ.f holt tetemének 4. Országos Levéltár (OL), Felterjesztés Kossuth Lajos netán bekövetkezhető halála esetén követendő magatartásról. K 26. ME. 1596/1889. Tszám: 650. 5. OL, Lf. elhatározás, K 26. ME., 2405/1889. Tszám:650. Csomószám IV. hazahozataláról és az országban eltemetéséről lenne szó. " 5 Mivel az illető, azaz Kossuth Lajos felgyógyult, a felterjesztés irattárba került és ott is maradt, egészen 1894 márciusáig. A felterjesztés s a válasz kormánykörökben nem volt ismeretlen: „Kossuth már februárban betegeskedett, s halálára már az egyházpolitikai vita folyamán el voltak készülve mind. Sőt leszámolt azzal minden korábbi kormány is. 1879-ben, mikor az állampolgárságról szóló törvényt megalkották, alighitte valaki, hogy a sokat próbált akkor még nagy hazafi tíz év múltán «nagy hontalanná » váljék. Mikor 1889-ben betegeskedni kezdett s halála fölött aggódtak: Tisza Kálmán Andrássy Gyulának a közvetítésével egyfelterjesztést intézett a koronához, melyre az az elhatározás kelt, hogy Kossuthnak minden tisztesség megadható, csak a király s a fennálló törvényes állam, melyet ő negált, nem vehető igénybe. " 5a 1893 decemberének második felében Kossuth súlyosan megbetegszik, influenzával ágynak dől. Sikerül hamarosan felépülnie, de már megérinti az elmúlás lehellete. Ekkor jegyzi fel egy iratának hátlapjára: „Nagyon beteg vagyok, betegebb minta múlt év januárjában. Biztatnak orvosaim, de én úgy érzem, hogy rohamosan sietek a vég felé..:* Január 17-én a Piccolo egyik római távirata jelenti, hogy Kossuth erős tüdőhurutban betegedett meg. Egészsége egy hét múlva már újra helyreáll, bár láza megmarad. De dolgozik és fenn jár, iratait rende5a. Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára. Thallóczy Lajos naplója (továbbiakban: Thallóczy-napló), Quart. Hung. 2459. 1. 466. 6. Vas Zoltán: Kossuth Lajos élete III. Budapest, 1965.811.
