Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)
APÁK ÉS HŐSÖK - POÓR JÁNOS „Emléke törvénybe iktattatik" (József nádor)
A nádor méltatói külön kiemelik érzékenységét az alsóbb társadalmi rétegek, a szegények és az elesettek iránt. 26 Erről közismert lévén keresték meg az egyébként is „sűrű" 1825/27-es országgyűlés idején Pozsonyban a Vakok Intézetének tervével. Mint sok más ügyet, ezt is felkarolta, s 1826-ban Pozsonyban támogatásával felállították az intézetet. Még ugyanebben az évben Pestre helyezték át. Az intézet nemcsak létrejöttét köszönhette neki. Feleségével együtt, folyamatosan, pénzzel és ajándékokkal is segítette azt. Támogatásával költözhetett a Vakok Intézete - 1834ben - terézvárosi új épületébe. 27 Ott állt a nádor a kisdedóvó és a nőegylet mögött is, s külön kiemelendő a szerepe az 1832/36-os országgyűlés úrbéri vitáiban. Majd, mint Horváth Mihály írja, „az 1840ki országgyűlésen is lehetetlen volt le nem olvasni arczairól a belső örömet, midőn a jobbágyi tartozások örök megváltásáról szóló törvény által valahára lerontatott ama válaszfal, melyet hajdankor előítéletek s önző szűkkeblűsége emelt a nép és a szabadság közt...". 28 E válaszfalakat saját, alcsúti birtokán, a magánérintkezés szintjén rég lerombolta. Legendásan bensőséges volt kapcsolata birtoka jobbágyaival. A „válaszfalrombolás" körébe tartozik az is, hogy birtokát, a Margitszigetet ő nyitotta meg a budai és a pesti polgárok tömegei előtt. 29 A kultusz épülésében nem elhanyagolható szerepe volt végül annak, hogy József nádor jelen volt Buda és Pest két nagy katasztrófájánál. 1810-ben a budai tűzvész idején maga is részt vett - és meg is sérült - a mentési munkálatokban, az 1838-as nagy pesti árvíz után pedig kézbe vette a város újjáépítésének ügyét. 30 Ott állt továbbá a pesti próbavasút, az ipartanoda, az állandó híd, stb. mögött. Nincs túlzás az alábbiakban: „Egy híres londoni építőmester koporsó födelén e fölirat áll: ha emlékemet keresed, nézz körül! 26. Mint gazdag és szegénynek az Isten temploma, Nyilt egyaránt mindennek a nádor csarnoka, Nevet nem kér az Isten, hozzá akárki fér, Elég az a nádornak, hogy ember aki kér. Úgy a ki a nádornak átlépi hegylakát, Nem érzi, meljen feljött, a lépcső magasát; Mert ép a legmagasbján legmelegebb a fény, Melynek malasztját érzi a dús, mint a szegény. (Garay János, im.: 185,186.1.) Érzelgősség nélkül ugyanezt emeli ki a nádor jellemében Toldy Ferenc is akadémiai emlékbeszédében. (D. Schedel Ferencz: Emlékbeszéd József főherczeg nádor magyar akadémiai pártfogó felett. Buda, 1847.22.1.) 27. „So steht sie nun da, diese höchst wohlthätige, einer der hilfebedürftigsten Menschen-Classe gewidmete Anstalt, als ein Beweis der fortschreitenden Humanität und als ein ewiges Denkmal der väterlichen Sorgfalt unseres Durchlauchtigsten Erzherzogs..." (Dolezsálek Antal: Beszéd..., Pesth, 1835.3. 1.) 28. Horváth Mihály: Nádor-emlék. Pest, 1865.108.1. 29. Nem a budai és a pesti polgárok voltak persze legillusztrisabb vendégei, hanem három uralkodó. 1814 októberében az Európát újrarendező orosz cár, a porosz király és az osztrák császár vendégeskedett nála, illetve Pesten és Budán, s a fényes ünnepségek mellett egy Margitszigeten rendezett szüreten is részt vettek. A Hazai 's Külföldi Tudósítások folyamatosan beszámolt a két város nagy eseményéről. A Nemzeti Múzeum is igen tetszett az uralkodóknak. ,,A' Múzeum Jegyző Könyvébe az Orosz Tsászár 0 Felsége Orosz Betűkkel; a' Burkus Király Német Belükkel méltóztatott beírni neveiket." (1814. november 16.) 30. Lestyán Sándor: József nádor. Egy alkotó élet írásban és képben. Budapest, 1943. (lapszámozás nélkül) 31. Morzsányi, im.: 13.1. 32. MOL. N-22.100.cs.150.sz. 33. Idézi Lestyán ím.
