Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)

A KOLLEKTIVIZMUS BŰVKÖRÉBEN - VOIGT VILMOS Éljen és virágozzék...

Május elsejei felvonulás 1947-ben LTM „...a visszaemlékezés és a jövőbe vetett hit megnyilvánulása... " esemény. Nincs közvetlenül egyéni mon­danivalója a család, barátok számára. Nem ülünk be utána a zöldvendéglőbe. Szent István napja e századunkban is sokféle me­tamorfózison ment át. 1972-ben nem volt mit vizsgálni rajta. (Ma ezt a napot vizsgál­nánk és nem a május elseje maradványait.) Állami és egyházi ünnep, ami nem „baj", csak éppen más, mint amiért a május elseje létrejött. A nagy tavaszi egyházi ünnepek (Húsvét és Pünkösd) pedig még az aján­dékozással és vásárral, locsolással sem vál­tak társadalmi ünneppé. Ahogy a magyar néprajz találóan homályos névvel „jeles nap"-ként tartja számon ezeket, az jelzi, hogy nem modern társadalmi-politikai ün­nepekről van szó. Noha ma több Mikulás, mint kommunista párttag él Budapesten, arra aligha gondolnánk, hogy menetbe fej­lődve, csokoládé-csizmákat lóbálva mond-

Next

/
Oldalképek
Tartalom