Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)

AZ EGYHÁZIASSÁG VONZÁSÁBAN - BASICS BEATRIX A „basilica minor" és a Szent Jobb

szinte egyedi, erre utal a már-már állandó jelzőjeként alkalmazott „államalapító" elnevezés. Mindaz, amit cselekedetei jelentenek, amit személyisége megtestesít, sok évszázadon át egy ereklyében tárgyiasult, a Szent Jobb-ban, ami jellemző módon önmagában is „szent". (Egy másik, István királlyal kapcsolatos tárgy, melyet szentként említünk, a korona, melyet sohasem tekintettek nálunk a királyi hatalom egyszerű jelvényének, hanem közjogi szimbólummá vált.) Hogy a jobbkéz mint ereklye az igazságosztó, avagy a könyörületességet gyakorló jobbot jelentette, az az éppen aktuális értelmezéstől is függött. A középkorban a szentjobbi monostor nemcsak Zarándokhely volt, hanem hiteles hely is: a Szent Jobbra tettek ünnepélyes esküt, itt a jog gyakorlásának eszköze volt az ereklye. Káldi Márk Képes Krónikájában viszont arról olvashatunk történetet, hogyan hordott a király mindig pénzt magánál, hogy a szegényeken segíthessen. „Ezért van a könyörületes jobb kéz a maga testi valóságában mind a mai napig Hungária szeme előtt" íródik le a következtetés. Megint más - politikai - jelentőség kötődik a Szent Jobbhoz az 177l-es hazahozatal előtti átadáskor, amikor a raguzai köztársaság kormánya szükségesnek látja hangsúlyozni, hogy Raguza valaha a magyar királyság tagja volt, s mindig állhatatosan ragaszkodott ahhoz, ezért a nagy gonddal megőrzött ereklyében Szt. István 21. A Szent Jobb történetéről: Győrffy György: István király és műve. Bp. 1977. 28. fejezet - István nyugvóhelye és szentté avatása. 384-394.0. A fejezet részletesen tárgyalja a korabeli hatalmi-politikai viszonyokat, a szentté avatás körülményeit, a sírfelbontást és a Szent Jobb sorsát. Egyben irodalomjegyzéket is pártfogásának zálogát látta. A Szent Jobb első magyarországi „körútja" is ez alkalommal történt, amikor Győrött és Pannonhalmán több napig mindenki által megtekinthető és tisztelhető volt. Az „aranyvonat" Szt. István halálának kilencszázadik évfordulóján bejárta az egész országot az ereklyével. 1988-ban a 950. évfordulón a Szent Jobb ismét elkerül őrzőhelyéről, s az ország minden székesegyházába, valamint Pannonhalmára is eljut, hogy néhány napig emberek sokasága tisztelhesse. A Szent Jobb őrzőhelyének, a Bazilikának, mely általa lett kultuszhely és egyben az ország egyik legfontosabb zarándokhelye, egyházjogi státusában nagy emelkedést hozott. A millenniumi ünnepségek óta Szt. István a templom titulusa, melyet ugyan a köznyelv Bazilikának nevez, de építészeti típusát, alaprajzi elrendezését tekintve nem bazilika, 1931-ben XI. Pius pápától kapta meg a „basilica minor" rangot. 1993-ban a magyarországi egyházmegyék átrendezésekor az Esztergom-Budapest főegyházmegye, vagyis az esztergomi prímás érsek mindenkori társszékesegyháza, budapesti katedrálisa lett. Ez azt is jelenti, hogy a legbecsesebb keresztény ereklye őrzési helyének a legmagasabb egyházszervezeti rang jár. Ez esetben a Szent Jobb mint a keresztény vallás ereklyéje fontos, de érdemes elgondolni, hogy ha a székesfehérvári királyi bazilika, a tékozol a témát illetően, a megjelenés évéig összegyűjtve a legfontosabb írásokat. 22. Gerics József: Az állam- és törvényalkotó Szent István. Művészettörténeti Értesítő XXXIX. 1990.1-2.76-81.0.