Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)

A KOLLEKTIVIZMUS BŰVKÖRÉBEN - VOIGT VILMOS Éljen és virágozzék...

A korrigálandó történelem Éljen és virágozzék... (A budapesti május elsejékről) Több mint évszázada, az 1880-as évek közepén a chicagói munkások követelték a nyolc órás munkanapot. 1886 május else­jén a tüntetőkbe belelőttek a rendőrök. Ez után a munkásvezetők soraiban anarchista bombamerénylőket keres és talál a rendőr­ség, és őket (erős nemzetközi tiltakozás el­lenére) 1887-ben kivégzik. A nemzetközi munkásmozgalom ezt nem felejti el. Csak­hamar az erős amerikai szakszervezeti tö­mörülés, az AFL (American Federation of Labour) javasolja, hogy a chicagói esemé­nyek emlékére először 1890. május elsején világszerte rendezzenek tüntető felvonu­lásokat. Több ország munkáspártjai, szak­szervezetei teszik magukévá e követelést. 1889. július 20-án, szombaton Párizsban kerül sor egy nagy, egyesítő szándékú szo­cialista konferenciára. A rue Condorcet (Rue de Lancry) egyik kávéházában délu­tán három órától sok javaslatot fogadnak el, egy vörös zászlókkal és a „Világ proletárjai VOIGT VILMOS egyesüljetek!" felirattal díszített terem­ben, ahol azonban jól látszanak az állandó feliratok is: „Comédie. Opérette. Vaude­ville". Délután hat óra tájt már mindenki álmos, fáradt, az ülés feloszlóban van. Ek­kor kiáltja Busche, az amerikai Socialist Labour Party küldötte, hogy javasolja, szervezzenek egy nemzetközi munkásün­nepet, minden évben a munka napján egy nagy felvonulással. Vita kezdődik, hogy a már megszavazott javaslatok után szavaz­zanak-e. Több ünnepnap-javaslat is el­hangzik: július 14., március 18., szeptem­ber 21. Az amerikai küldött elmondja, hogy az AFL 1888 decemberében Saint Louis­ban tartott kongresszusán már 1890 május

Next

/
Oldalképek
Tartalom