Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)

A KOLLEKTIVIZMUS BŰVKÖRÉBEN - VOIGT VILMOS Éljen és virágozzék...

A korrigálandó történelem Éljen és virágozzék... (A budapesti május elsejékről) Több mint évszázada, az 1880-as évek közepén a chicagói munkások követelték a nyolc órás munkanapot. 1886 május elsején a tüntetőkbe belelőttek a rendőrök. Ez után a munkásvezetők soraiban anarchista bombamerénylőket keres és talál a rendőrség, és őket (erős nemzetközi tiltakozás ellenére) 1887-ben kivégzik. A nemzetközi munkásmozgalom ezt nem felejti el. Csakhamar az erős amerikai szakszervezeti tömörülés, az AFL (American Federation of Labour) javasolja, hogy a chicagói események emlékére először 1890. május elsején világszerte rendezzenek tüntető felvonulásokat. Több ország munkáspártjai, szakszervezetei teszik magukévá e követelést. 1889. július 20-án, szombaton Párizsban kerül sor egy nagy, egyesítő szándékú szocialista konferenciára. A rue Condorcet (Rue de Lancry) egyik kávéházában délután három órától sok javaslatot fogadnak el, egy vörös zászlókkal és a „Világ proletárjai VOIGT VILMOS egyesüljetek!" felirattal díszített teremben, ahol azonban jól látszanak az állandó feliratok is: „Comédie. Opérette. Vaudeville". Délután hat óra tájt már mindenki álmos, fáradt, az ülés feloszlóban van. Ekkor kiáltja Busche, az amerikai Socialist Labour Party küldötte, hogy javasolja, szervezzenek egy nemzetközi munkásünnepet, minden évben a munka napján egy nagy felvonulással. Vita kezdődik, hogy a már megszavazott javaslatok után szavazzanak-e. Több ünnepnap-javaslat is elhangzik: július 14., március 18., szeptember 21. Az amerikai küldött elmondja, hogy az AFL 1888 decemberében Saint Louisban tartott kongresszusán már 1890 május