Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)

AZ EGYHÁZIASSÁG VONZÁSÁBAN - BASICS BEATRIX A „basilica minor" és a Szent Jobb

neten való körülhordozása. Ez a szokás amúgy az ereklyekultuszhoz szervesen hozzátartozik; a Szent Jobbal kapcsolatban valószínűleg azért jelentkezett ilyen viszonylag későn, mivel nem egy állandó helyen őrizték, sőt állandóan az eltűnésétől, elrablásától kellett rettegni, lévén nem egyszerűen csak egy szent ereklyéje, hanem az államalapító király ereklyéjeként a nemzet legitim létének egyfajta tárgyi megvalósulása. A körmenetek a várkápolnabeli őrzés idején kezdődtek meg: az 1862-től a ma is használt Lippert féle rekeszzománcos gótizáló ereklyetartóban vitték a Szent Jobbot a Mátyás templomig és vissza.

19 Rendszeressé azonban csak 1891. augusztus 20-a, Szt.István napjának hivatalos nemzeti ünneppé nyilvánítása után váltak. 1944 őszén a koronázási jelvényekkel együtt a Szent Jobbot is elvitték Budáról, sőt az országból; nem került azonban meszszire és hamar vissza is tért. 1945 augusztus 19-én a salzburgi érsek segítségével visszahozták az ausztriai Mattsee-ből, így a második világháború utáni első augusztus 20-án már ismét körmenetben vitték végig a romos utcákon ezúttal azonban nem a budai várban, hanem Pesten, a Ferencesek temploma és a Bazilika között.

20 A következő évben ismét a Bazilika környékén volt a körmenet útja, 1947-ben pedig maga Mindszenty József bíboros vezette a tömeget a Bazilikától a 18. Ábrázolása a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokának gyűjteményében - Ismeretlen mester, 18.sz. második fele: A Szent Jobb a Mária Terézia-féle ereklyetartóban, rézmetszet, Itsz. 2204 19. Ilyen körmenet ábrázolását láthatjuk Kimnach László rajzán, mely később az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben IX. Hősök teréig. Ez a hosszú ideig utolsó körmenet sajátságos módon először vonta be a millenniumi emlékművet és terét a Szent Jobb kultuszeseménycibe. Miután eldőlt, hogy az újjáépülő budai várpalota épületében a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményét fogják elhelyezni, a Szent Jobbot ideiglenesen az angolkisaszszonyok pesti rendházának kápolnájában helyezték el. 1951-ben, a szerzetesrendek feloszlatásakor a Bazilika plébánosának adták át, így került jelenlegi őrzési helyére, alig több mint negyven évvel ezelőtt. Annak is első szakrális terében, a sekrestyekápolnában látható, melyet még 1861-ben szentelt föl Scitovszky hercegprímás, hogy az építkezés befejeztéig ideiglenesen azt használják istentiszteletek és szertartások céljaira. A Szent Jobb kultusz XX. századi történetében több esemény is megemlítésre érdemes: 1930 az egyik ilyen, mikor a Szt. Imre év alkalmából körbehordozták a városban az Árpád-ház szentjeinek ereklyéit, kötük a Szent Jobbot is. Az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus és az 1991-es pápalátogatás, bár elsősorban vallási szempontból kiemelkedő jelentőségű események, nem mentesek politikai felhangoktól, amennyiben a kiállított ereklye a kereszténység és az államiság szoros összefonódásának és kontinuitásának bizonyítékaként jelenik meg."

1 kötetének fametszet-illusztrációjaként is megjelent. A Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokának gyűjteményében -Szt.lstván-napi körmenet Budán, rajz, Itsz. 77.16.1. 20. A hazahozatalról és az épületről, a Szent Jobbról és kápolnájáról Dr.Farkas Attila írt kis könyvet, mely a Tájak-Korok-Múzeumok kiskönyvtára sorozat 384. köteteként jelent meg 1990-ben.