Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)

A KOLLEKTIVIZMUS BŰVKÖRÉBEN - BALÁZS MAGDOLNA Az Ifipark

idő után túlságosan plebejusnak gondolták a park közönségét, zenéjüket, teljesítményüket intellektuálisabbnak, művészibbnek tartották, mint amit a park körülményei biztosítani tudtak számukra. A három „nagy" együttes tagjainak nyilatkozataiban, visszaemlékezéseiben többször is lehet olvasni, hogy bár fontosnak tartották, de nem szerették igazából a parkot.

9 Az Omega esetében ehhez a nemszeretemhez hozzájárult egy konkrét sérelem is, melynek értelmében a hatvanas évek elején ők és a Bergendy együttes versenyzett azért, hogy a park hivatalos (szerződtetett és fizetett) együttese legyen, s Rajnák a Bergendy mellett döntött. A parkot tehát nem a nagyok tették naggyá. Hanem a légköre és egyedülállósága. Mert hiába nyíltak később Kőbányán, Csepelen és más külső kerületekben az Ifiparkhoz hasonló képződmények, ezek be is zártak, mert sosem tudtak olyanok lenni, mint „a park". Park csak egy volt, s a légkör, az odajárók igénye létrehozott kifejezetten parkos zenekarokat. Az első ilyen igazi parkos zenekar a Sakk-Matt

10 volt, amely az összes visszaemlékező, s a korabeli felvételek tanúsága szerint sem képviselt jelentős zenei színvonalat, de feltehetően meg tudott felelni valamifajta otthonosságnak, jókedélynek és bizalomnak, amelyet a parkba járó közönség igényelt. A Sakk-Matt volt egyébként az elherdált tehetsége és korai halála miatt szintén legendássá vált Radies Béla

11 első formációja, de az együttes - mi9. Lásd Presser Gábor visszaemlékezése a Volt egyszer egy Ifipark emlékkötetben, 106-107. p. 10. Könnyűzenei Lexikon; Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, 1987.453. p. szerk.: Sebők János és Szabó Béla ként alapító vezéralakja - sem futotta ki a benne rejlő lehetőségeket. Örök tehetség és örök lehetőség maradt. Miként a park légköre, úgy az idejárok szociológiai bázisa is nehezen meghatározható. Készültek ugyan 1974-75-ben a tudományosság igényével felmérések,

12 de ma csak mosolyogni tudunk a kutatás eredményén, mely megállapítja, hogy a parkba elsősorban munkás és alkalmazott fiatalok jártak. Többet elárul talán, ha azt mondjuk, volt egy olyan többnyire belvárosi értelmiségi réteg, amelyik már nem akart, s egy külvárosi réteg, amelyik sok esetben még nem tudott bejutni. A többiek mentek és mehettek. S hogy a 60-as, 70-es évek beat-, majd rockzenéje mennyire főváros-, ezen belül is belváros- centrikus volt, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a külvárosi amatőr zenekaroknak mindig sokkal jobban meg kellett küzdeni azért, hogy a park programjába bekerüljenek. Sokak elbeszélése szerint több külvárosi zenekarnak a park környéki srácok adták össze az első koncertezés költségeit. A vidéki együttesek közül pedig csak kettő tudott igazán a park programjában gyökeret verni, s ők is csak a 70-es évek második felében: a Szegeden létrejött East és a Kiskörösön alakult Rolls együttesek. Kettétört karrierek A park a 60-as évek végéig lényegében csak a fővárosé volt. Országos hírnevet 11. Sebők János Magya-rock 1. rész 190-195. p.; Omolnár Miklós: R. B. kapitány avagy pengék és halak. Ifjúsági Rendező Iroda kiadványa, 1986. 12. Volt egyszer egy Ifipark. 52. p.