Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)

A KOLLEKTIVIZMUS BŰVKÖRÉBEN - BALÁZS MAGDOLNA Az Ifipark

A gründolás időszaka A Várdomb oldalán elhelyezkedő Várkert-bazár a múlt század 70-es éveiben Ybl Miklós tervei szerint a Fővárosi Közmunkatanács által megépített épületegyüttes mindig is frekventált, jelentéssel és jelentőséggel bíró helye volt a fővárosnak. Kedvelte és szerette például Erzsébet királyné, aki ha gőzhajón érkezett Budapestre, akkor a Várkert-bazár északi galériáján sétált fel a déli Cortina lépcsőire, majd onnan tovább a régi várba. Gyakorlati hasznosításra a Várkert-bazár tulajdonképpen sohasem került, mert a csekély kereskedelmi forgalom miatt a bazárokat nemigen vették bérbe. Az alsó soron műtermeket alakítottak ki, s az 1930-as években gyakran merült fel a Budai Műcsarnok odatelepítése is. Az épületegyüttes 1944-45-ben erősen megrongálódott, s 1961-ig nem is fordítottak gondot felújítására. A ma világörökség részét képező Ybl Miklós tér 2-6. tizenhat évet állt gondozatlanul és használatlanul, jelezvén az akkori energiák és források koncentrálódási irányát. 1961 júniusában a Budapesti KISZBizottság ötlete nyomán itt kezdték kialakítani a főváros első és sokáig egyetlen szabadtéri ifjúsági szórakozóhelyét, az Ifjúsági Művelődési Parkot, közkeletű nevén az Ifiparkot.' Június végén már a Fővárosi Kertészeti Vállalat brigádjai a terepet egyengették, rendezgették, az Elektromos Művek dolgozói kábeleket fektettek, az I. kerületi KISZ-aktivisták talicskáztak, csatornáztak, betont kevertek. A tereprende1. Mit tud az Ifipark? Népszabadság, 1977. június 4.10. p. 2. Volt egyszer egy Ifipark. szerk.: Sebők lános Bp. 1984. 8. p. zési munkálatok, a felújítás és az építkezés pontosan úgy folyt, ahogy a 60-as, 70-es években bármely önerős építkezés, amelyiknek nem volt elegendő pénze. Kalákában, a költségek és az energiák rejtve maradásával és pazarlásával. Csak a bennfentesek illetve az utókor oknyomozója tudhatta, hogy a park létrehozásakor a műemlékek helyreállítására 36 millió forintot, illetve az új épületek (színpad, pénztár, öltözők, étterem) kialakítására további 9 millió forintot költött a Fővárosi Tanács. Ezen költségek és munkálatok során létrehoztak egy 500 méternyi táncteret, 800 személyes vacsorázóhelyet, összesen 2500 fő számára biztosítottak szórakozási lehetőséget." A park 1961. augusztus 20-án nyitott. Öt forint volt a belépőjegy, s már akkor kialakította a park igazgatósága a később oly sok konfliktus és ellenállás forrásává vált megjelenési egyenruházatot: fiúknak rövid haj, öltöny (vagy legalább zakó), fehér ing, nyakkendő, lányoknak pedig szoknya. A parknak több, kezdetben kialakított szabálya elhalt vagy átalakult, de megmaradt a ruházat és a hajviselet ellenőrzése, a belépés feltételeként. Az első évben, 1961-ben a park augusztus 20-tól szeptember 30-ig, tehát jó másfél hónapot volt a hét három napján (csütörtök, szombat, vasárnap) nyitva, s ezalatt 25 ezer látogatója volt.

3 Az ötletgazdák, s a létesítmény fenntartói tehát valódi igényekre találtak, ha a cél persze - a kor szellemének megfelelően - nem is az igények kielégítése, hanem ezek szabályozása, kordában tartása, leszorítása volt. Az „én mon3. Volt egyszer egy Ifipark 8. p.