Koncepció és vízió - Budapesti Negyed 2. (1993. ősz-tél)

KONCEPCIÓK - GYÖRGY PÉTER Nagy-Budapest - az elképzelések és a valóság

A rákospalotai városháza, 1932 (LTM - Fényképtára) „... magához Budapesthez csak a beékelődött területek tartoztak volna, s (a többi) 'Budapest-környéket' alkotott volna..." tat, Csillaghegyet, Nagykovácsi Tisza Ist­ván-kertváros telepét, Budafok Kelenvá­ros nevű részét, végül a Budaőrshöz tarto­zó, de ugyancsak beékelődött Kamaraer­dőt. Látható, hogy Harrer ekkorra radikáli­san felülbírálta egykori álláspontját, s a szé­kesfőváros korabeli állapotából, a háború utáni nyomorból, illetve a feltétlen meg­változott viszonyokból kiindulva több fo­kozatban tartotta elképzelhetőnek az egyesítést. Eszerint az elképzelés szerint magához Budapesthez csak a beékelődött területek tartoztak volna, s „Budapest-kör­nyéket" alkotott volna Nagy-Budapesttel együtt Újpest, Rákospalota, Pestújhely, Rákosszentmihály, Sashalom, Mátyásföld, Cinkota, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rá­koshegy, Rákoscsaba, Kispest, Pestszent­lőrinc, Pestszentimre, Pestszenterzsébet, Soroksár, Budafok, Budatétény. Ugyanak-

Next

/
Oldalképek
Tartalom