Koncepció és vízió - Budapesti Negyed 2. (1993. ősz-tél)
KONCEPCIÓK - GYÖRGY PÉTER Nagy-Budapest - az elképzelések és a valóság
közigazgatási egység még nem is létezett. De nem kellett kommunistának lenni ahhoz, hogy a hosszú ideje halasztott közigazgatási reform megvalósíthatóságának reményével nézzen valaki a jövőbe. Ezt tette Egyed István, aki a Városi Szemle első háború utáni számában fejezte ki reményét az új, demokratikus közigazgatás létrejötte, illetve a végre megalakuló NagyBudapest iránt. 25 Ugyanakkor, s ugyanott Oszoly Kálmán is megfogalmazta Nagy-Budapest lehetséges területével és közigazgatási szervezetével kapcsolatos álláspontját, melyet annak bevezetésére irányuló szándéka mellett a nagyfokú óvatosság és fontolva haladás jellemez. Oszoly cikke már nem pusztán elméleti megfontolásokon alapult, hanem annak a bizottságnak a tevékenységére reagálva, amely a Budapesti Nemzeti Bizottság „ötös bizottságnak" 1945 január 28-i ülésének határozata nyomán jött létre, s amely a Közmunkák Tanácsának elnökévé Fischer Józsefet nevezte ki, melybe a pártok megfelelő arányban delegáltak tagokat. így az MKP-t Apró Antal és Zentai Béla, a szociáldemokratákat Büchler József és dr. Farkas Zoltán, a kisgazdákat dr. Acsay László és Sáry Ignác, a Nemzeti Parasztpártot pedig Farkas Ferenc és Győrffy György képviselték, s meghívott 26 tagként Harrer Ferenc is részt vett benne. Ettől a pillanattól fogva zajlik az a különös, ambivalens színjáték, amelyben ártatlan s gyakran mit sem sejtő férfiak, szociáldemokrata vagy pusztán tisztességes 25. dr. Egyed István: A magyar közigazgatás demokratikus reformja XXXI. év 1945.1. sz. 10. o. 26. Források IV. id. mű. 28. o. 9. sz. szakember-politikusok - Fischer, vagy épp Granasztói Pál - egy évtizedeken át halogatott reform bevezetésének harcosaiként dolgoznak, miközben gyakran nem voltak tisztában azzal, hogy miként is képzeli a törvényhatóságot és a főváros intézményeit az a kommunista párt, amely egyébként széles mellel kiállt Nagy-Budapest létrehívása mellett. Végre is nem kellett tudniuk, hogy a BNB (Budapesti Nemzeti Bizottság) nem a normális törvényhatósági intézmények beindulásáig, mintegy azok életbelépésig állna fenn, hanem gyakorlatilag azok helyett, s ami lényeges a fővárosban vagy azzal kapcsolatban történik, az a BNB pártközi egyeztetésein zajlik. így aztán szinte természetes volt, hogy BNB a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnökét, azaz a szociáldemokrata Fischer Józsefét bízta meg Nagy-Budapest helyreállítási és újraépítési munkáinak vezetésével, s Csorba polgármester az általa ugyanezen feladattal megbízott Sáry Igná27 cot szinte természetesen felmenthette. S amikor végre májusban megalakult az ideiglenes törvényhatóság, Szakasits Árpád vidáman elbúcsúztatta Csorba Jánost, majd hosszan szónokolt a szabadság és önkormányzat viszonyáról. Egyben hitet tett egy nagy és új Budapest mellett, s azt állította, hogy Budapest a szabadság metropolisza kell hogy legyen. Még ezen év júliusában a belügyminiszter átiratot intézett a törvényhatósági bi28 zottsághoz Nagy-Budapest ügyében , amelyben négy lehetséges alternatívát ve27. Id. mű. 65. o. 34. sz. 28! Id. mű. 133.0.57. sz.
