Koncepció és vízió - Budapesti Negyed 2. (1993. ősz-tél)

KONCEPCIÓK - GYÖRGY PÉTER Nagy-Budapest - az elképzelések és a valóság

közigazgatási egység még nem is létezett. De nem kellett kommunistának lenni ah­hoz, hogy a hosszú ideje halasztott közi­gazgatási reform megvalósíthatóságának reményével nézzen valaki a jövőbe. Ezt tette Egyed István, aki a Városi Szemle el­ső háború utáni számában fejezte ki remé­nyét az új, demokratikus közigazgatás lét­rejötte, illetve a végre megalakuló Nagy­Budapest iránt. 25 Ugyanakkor, s ugyanott Oszoly Kálmán is megfogalmazta Nagy-Budapest lehetsé­ges területével és közigazgatási szerveze­tével kapcsolatos álláspontját, melyet an­nak bevezetésére irányuló szándéka mel­lett a nagyfokú óvatosság és fontolva ha­ladás jellemez. Oszoly cikke már nem pusztán elméleti megfontolásokon alapult, hanem annak a bizottságnak a tevékeny­ségére reagálva, amely a Budapesti Nem­zeti Bizottság „ötös bizottságnak" 1945 ja­nuár 28-i ülésének határozata nyomán jött létre, s amely a Közmunkák Tanácsának elnökévé Fischer Józsefet nevezte ki, melybe a pártok megfelelő arányban dele­gáltak tagokat. így az MKP-t Apró Antal és Zentai Béla, a szociáldemokratákat Büch­ler József és dr. Farkas Zoltán, a kisgazdá­kat dr. Acsay László és Sáry Ignác, a Nem­zeti Parasztpártot pedig Farkas Ferenc és Győrffy György képviselték, s meghívott 26 tagként Harrer Ferenc is részt vett benne. Ettől a pillanattól fogva zajlik az a kü­lönös, ambivalens színjáték, amelyben ár­tatlan s gyakran mit sem sejtő férfiak, szo­ciáldemokrata vagy pusztán tisztességes 25. dr. Egyed István: A magyar közigazgatás demokratikus reformja XXXI. év 1945.1. sz. 10. o. 26. Források IV. id. mű. 28. o. 9. sz. szakember-politikusok - Fischer, vagy épp Granasztói Pál - egy évtizedeken át halogatott reform bevezetésének harcosai­ként dolgoznak, miközben gyakran nem voltak tisztában azzal, hogy miként is kép­zeli a törvényhatóságot és a főváros intéz­ményeit az a kommunista párt, amely egyébként széles mellel kiállt Nagy-Buda­pest létrehívása mellett. Végre is nem kel­lett tudniuk, hogy a BNB (Budapesti Nemzeti Bizottság) nem a normális tör­vényhatósági intézmények beindulásáig, mintegy azok életbelépésig állna fenn, ha­nem gyakorlatilag azok helyett, s ami lénye­ges a fővárosban vagy azzal kapcsolatban történik, az a BNB pártközi egyeztetésein zajlik. így aztán szinte természetes volt, hogy BNB a Fővárosi Közmunkák Taná­csának elnökét, azaz a szociáldemokrata Fischer Józsefét bízta meg Nagy-Budapest helyreállítási és újraépítési munkáinak ve­zetésével, s Csorba polgármester az általa ugyanezen feladattal megbízott Sáry Igná­27 cot szinte természetesen felmenthette. S amikor végre májusban megalakult az ide­iglenes törvényhatóság, Szakasits Árpád vidáman elbúcsúztatta Csorba Jánost, majd hosszan szónokolt a szabadság és ön­kormányzat viszonyáról. Egyben hitet tett egy nagy és új Budapest mellett, s azt állí­totta, hogy Budapest a szabadság metropo­lisza kell hogy legyen. Még ezen év júliusában a belügyminisz­ter átiratot intézett a törvényhatósági bi­28 zottsághoz Nagy-Budapest ügyében , amelyben négy lehetséges alternatívát ve­27. Id. mű. 65. o. 34. sz. 28! Id. mű. 133.0.57. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom