Koncepció és vízió - Budapesti Negyed 2. (1993. ősz-tél)

KONCEPCIÓK - DOKUMENTUM „Egy városias szép világ belül, egy falusias szép világ kívül."

kulhasson ki. Ez az első és legfontosabb kérdés. Mielőtt ennek tárgyalására rátérnénk, néhány megjegyzést bocsátok előre. A minden időre való lezárás lehetősége. Nagy-Budapest területi határoltsága abszolúte az ország nagyságában és relatíve a várandó országos decentralizációs politikában adódik. A negatív telepítési politika a védőterületen természetesen feltételezi a pozitívet Nagy-Budapesten. Feltétele, hogy Nagy-Budapesten mindenkorra a szaporodás és bevándorlás útján adódó népesség e modern lakáskultúra követeléseinek megfelelően, társadalmi körülményeihez képest, elhelyezést találhasson. A területnek ilyen terjedelemben megállapítása nem ütközik nehézségbe. Eszközei: úgy Nagy-Budapesten, mint a védőövben megfelelő telek-, és lakás- és közlekedéspolitika, és az utóbbinak országos vonatkozásban is biztosítása. Jelentősége Nagy-Budapestre nézve: a veszélyeket jelentő, a telepesekre nézve is hátrányos, korcs településeknek a város határától távoltartása; nagystílű várospolitika folytatása és ennek számára a pénzügyi alap megteremtése; az élelmezés számára megfelelő intenzív mezőgazdasági és kertgazdasági berendezkedés biztosítása a közvetlen környezetben. Jelentősége a védőterületre nézve: egyszeri alkalmi parcellázási nyereség helyett folyamatos, virágzó agrárkultúra megteremtése; a községeknek meg nem terhelése korcs városias településekkel. További kérdés az is, hogy számolnunk kell-e Budapest körül új városok keletkezésével? Mi történjék a korcs városias településekkel, és a védőövben városias kialakításra szánt területekkel nem kell-e számolnunk? Az építési mód megállapításában miként biztosítható a falusi jelleg a védőövezetben? Igen tisztelt Bizottsági Körülbelül ezek azok a kérdések, amelyek itt felvetődnek. A leglényegesebb azonban, amiből ki kell indulnunk az, hogy a védőöv problémáját nem lehet csak negatíve megoldani. Az első elgondolások abbólfakadtak, hogy borzalmas állapotokat látott az ember, különösen Budapest körül, de külföldön is a nagyvárosok körül, amelyek bekövetkeztek akkor is, amikor azok már bekebelezték a közvetlen környezetüket. Ezek természetszerűleg arra indítottak, hogy negatíve keresse az ember az orvoslást: egyfelől a települési politikának települési szabályokkal való olyan irányítását, hogy be ne következzék ez a helyzet, másrészt az ipari telepek megfelelő elhelyezésének megoldásával. Ha azonban a kérdést mélyebben nézzük, be kell látnunk azt, hogy a védőöv-problémának egy pozitív oldala is van, még pedig az, hogy nem lehet a városfejlődését úgy védeni, hogy a külső kör ne találja meg amellett a maga boldogulását. Fennek 1. Lelőhelye: Budapest Főváros Levéltára XIV. 31. Harrer Ferenc iratai 13. tétel. (Gépelt másolat aláírás nélkül, Harrer saját kezű javításaival) 2. Fővárosi tanácsnok, majd 1918-ban alpolgármester, a Tanácsköztársaság bukása után nyugdíjazzák; 1925-től törvényhatósági bizottsági tag 1942-ig, az FKT tagja, 1934-től felsőházi tag; 1945-től ismét a törvényhatósági bizottság és az FKT tagja.